Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Tanulmányok - Beke Ödön: Cseremisz nyelvtan - V. 413

418 BEKÉ ÖDÖN. Jelzős mondatrészek. 271. Ha vmely mondatrész jelzője főnevét követi, szintén fölveszi a ragot.*) Pl. nyK. teygela fi30

tk?fiá fi

d0

3

d0

m ia éom pua «így a vízi anyó jó vizet ad» EAM. 206. | nyK. kekd0

m uz3n iaíom «meglátott egy szép madarat» EAM. 173. | nyK. kekd0

m

£ifioidin-o'k kdt'saé «madarat élve fogni» EAM. 163. | nyK. tsep90

m k9r

t

-nind

0

m puen^-goda

«vaslánczot ad» EAM. 193. | kür. U'dfid mün§m pöds

ram muridé a

«a tyúk nagy tojást tojik» WICHM. 207. | nyK. td imnim suidmüm ak-a't siep §l§n «ilyen fölszentelt lovat sohasem vertek» EAM. 207. | nyK. ed em?0

m mánmán staíannam uZdnem

«egy magamforma embert láttam» EAM. 122. | kCar. kur dmna'm-ümarna'm kuÁwm d'std «csinálj hosszú életet* POEK. 18. || Egipet-gec sigrenam ergam minimam ((Egyiptomból hívtam fiamat» (tkp. «fiút, enyémet») (BM. 2. 15.) SZIL. 199. || nyK. samoi koyo pm§é§ «sotná» §Um toétSn nviidn «azoknak a régieknek a legnagyobb istenük Sotna volt» EAM. 207.**) Eagtalan határozók. 272. Időhatározó (mikor? és meddig? kérdésre) gyakran lehet ragtalan, időt jelentő szó. Pl. kP. er kineht «reggel fölkelnek)) GEN. 11. | kür. er-at, kas-at kufian k§l§m sup'Péam «reggel és este egy öreg asszony fogantyúját húzogatom» WICHM. 212. | kür. iliy-gejs9 mardeZ d'üt jdmajsdn lies «Illés napján a szél észak felől fú» WICHM. 206. | kCar. kum kecd fiára so*) A birtokos személyrag a főnevét követő jelzőn néha ki van téve, néha nincs. Pl. kCar. kuet, puet peékddet, ik komyalan dé d'ó'rd «nyírfád, kemény fád nem volt elég egy kályhába*) PORK. 41. |! kP. sim alasam si tayanan sim apa uydUm tafiales «ezüst patkós fekete lovam kaparja a fekete föld sarkát» GEN. 74. — Az alany jelzője is állhat hátul; pl. nyK. gddr kw£3 ia'skddd «ein hübsches schlankes mádchen» EAM. 28. | nyK. port tsits éSts fi eh «az egész szoba egy piszok» EAM. 140. **) Az elül levő jelzőnek csak ebben a két találós mesében van ragja (de itt sem elég világos a dolog): kP. kum a ét o fiujdsto hniidt tutlo «drei gegenstánde sind voller süssigkeito GEN. 47. | kP. kumdsto fiujdsto kumdt kadar «drei gegenstánde, die sich biegen» GEN. 47.