Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Tanulmányok - Beke Ödön: Cseremisz nyelvtan - V. 413

CSEKEMISZ NYELVTAN. 417 tárgyrag marad el ezekben: kP. os tufidrjolaédm cia «fehér inget és nadrágot vesz föl» GEN. 28. 29. | nyK. ma iára tddd0

m solstes addr ftd

°lá, mol§, o ksam

«a mit akar, azt lop, árukat, mást, [még] pénzt [is]» RAM. 183. — Személyragos tárgyrag: kP. os tufidr jolasd2 dm kuSahn «levetve fehér ingéi s nadrágját* GEN. 28. | kP. dstd

r j ondalzdm kosta

«lábrongyát és háncsbocsrát szárítja» GEN. 17. | kP. détd

r jondalé dm at kosten ojdl «lábrongyát és háncsbocskorát nem szárította meg» GEN. 20. -lan dativusi rag: kP. a fiam, acamlan kalase ((anyámnak atyámnak beszéld el» GEN. 44. •n essivusi rag: kP. si sörtúdn kojsn keca pün§ö ftujdsto1 (•ezüstnek, aranynak látszva lóg a fenyő tetején*) GEN. 7. (Ellenben ki van téve a rag: kP. sidn sörtúdn fiele kojes «egészen ezüstnek aranynak látszik» GEN. 7.) -kdé, -ydé rag: kP. kücan püanj d édn saklen «a kar* mos és fogas [állatoktól] védve» GEN. 59. | kP. puzdéo loktdzofdédn saklen «ihn vor zaubern und behexern wahrend» GEN. 59. | ¥P. tuddm sut ftol'dkkdédn saklen, sut kolayd édn, sut arlan, sut édr édk, sut suks kopsaygeydédn saklen «azt védve a falánk seregtől, a falánk egértől, f. patkánytól, f. sáskáktól, f. férgektől és rovaroktól*) GEN. 58. | kCar. osa'l sin $ a i osa'l d'd'lmd jd'cdn kuru d'wmd ara'ld «rossz szemtől és rossz nyelvtől, nagy isten, őrizd meg!» POBK. 15. | küfa ar türlö katarjdé saklen, kóla arlangdé saklen, suks kopsayydydé saklen, jüstö soksdrd c saklen, határ tuman taulydé saklen «a gabonát védve mindenféle kártól, egértől és vakondoktól, féregtől és rovartól, hidegtől és melegtől, káros ködtől és vihartól)) PAAS. KSZ. II. 201. semmije sincs már» 81. 1. (vö. imaz-niraz WICHM. II. 166.) | se mil'eském nél-pij osmas vaúzá-ik vijoz «ő megöli a mi gyermekeinket mind» MŰNK. 89. | mil'emli miuikidzes (miiazes kidzes) sotiéli lunul'osmes sori karnáumi «wer uns seine gunst gábe, mit dem würden wir unsere seele teilen» WICHM. I. d. 138. | ta di szkutm á-ka soti, mórt soles baka-dis-kutsá suto «ha neki adom ezt a ruhámat, én az ő békaruháját elégetem» MŰNK. 78. (vö. disma-kutma, dissa-kutsa 69.)