Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A vogul-osztják tárgyas igeragozásról 386

A VOGUL-OSZTJÁK TÁRGYAS IGERAGOZÁSRÓL. 411 összevont alakok is vannak (vagy másképp magyarázandók-e ezek a tárgyas alakok?): ül- 'öl': 1. sz.álim v. alim 'megölöm őt', tat- 'visz': tutimé Viszem őt'; 2. sz. alin v. alin, tatiné; 3. sz. álité v. álit. Éppígy a prseteritumban (jekél- 'befog [lovat]': jekéléslém v. jekélésmé stb.) és a föltételes módban is (1. MUNKÁCSI, VogNyelvj. 251.). A duálisban és a plurálisban egymás mellett fordulnak elő l-es és w-es alakok: jaytü&m v. jo/tinám 'mi ketten utóiérjük őt', joytilqu v. joytinau 'mi utóiérjük őt'. Természetesen ezek közül az Z-es alakok vonatkoznak az egyesszámi tárgyra, a joytinám-iélék pedig a többesszámi tárgyra vonatkozó paradigmából kerültek át.*) Már a vogAL.-ban láttuk, hogy a kettősszámi és többesszámi tárgy jelölésére ugyanazt az alakot használják. A vogP. még tovább megy és bizonyos esetekben már az egyes-, kettős- és többesszámi tárgyat ugyanazzal az alakkal jelöli, vagyis közel áll már a magyar és osztják tárgyas ragozáshoz, a hol szintén csak egyféle alakkal fejezik ki az egyes-, (kettős-) és többesszámi határozott tárgyat. VogT. «A folyó cselekvés alakjának képzése a tavdai nyelvjárásban merőben eltér az egész többi vogulságétól, a mennyiben e czélra részben az -nt, részben osztják módra a lfrequentativ (ill. durativ) képző van alkalmazásban .... A beálló cselekvés képzésmódja ugyanaz, mint egyéb nyelvjárásokban a praesensé: a hosszú e hangzóban (mely elég gyakran röviden is hallható) az eltűnt y képző nyomát sejthetjük*) (Vog. Nyelvj. 290.). Az egyesszámi tárgy jelölésére a praesensben és a futurumban az összes személyekben -l szolgál (prses.: alántlém, alantlén, ald'ntil... 'megölöm őt, megölöd őt, megöli őt...'; fut.: ülűém, alüén, álü . . .). A 3. személyben tehát (álántil, alü) éppúgy, mint a vogFK.-ban a duális 3. személyében, a többi alak ana*) MUNKÁCSI szerint a vogK.-ban «a Jevra folyó vidékén az egyes tárgyra vonatkozó igeragozás alakjaiban, éppúgy mint a pelimi nyelvjárásban, a jellemző l mássalhangzó helyett, ennek n változata hangzik, pl. sgnsiném nézem (e h. sgnsilém), k'ölténan mutassátok! jal alésnén megölted (e h. aléslén). ..»; világos, hogy itt is csak a több tárgyra vonatkozó alakok hatásával van dolgunk.