Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A vogul-osztják tárgyas igeragozásról 386

412 FOKOS DÁVID. lógiajára szintén -l a rag. A prseteritumban pedig az összes alakokban éppen ellenkezőleg -t jelöli az egyesszámi tárgyat (álástém, áld'stén, alastil 'megöltem őt...'). Az dld'stil alak végződését a praesensből és futurumból vette át. A többesszámi tárgyra vonatkozó alakokban eontaminatio van, úgyhogy mind az egyesszámi tárgyra, mind a többesszámi tárgyra vonatkozó jel is megvan bennük; a praesens-futurumban tehát -l és -á'n(alílaném, alűanén, aludni... 'megölöm őket...'), a praeteritumban -í és -án (álastáném, dlastdnén, aliístdni . . . 'megöltem őket . . .'). Érdekes a következő alak, a melyben az alakkeveredés még tovább ment: «Egy mesében — irja MUNKÁCSI (VogNyelvj. 293.) — a prassensalakok analógiái hatása alapján keletkezett kombinált szerkezetű mása ez alaknak [t. i. a prseteritum sing. 3. álá'stáni] mutatkozik e példában: k'örém sám katin vustilani 'a három gyertyát kezébe vette'». 4c 4C 4C •* * *• Az osztják adatok magyarázatával még egyelőre nem foglalkozhatunk. Még sokkal kevésbbó ismerjük az osztják nyelvjárások ragozását és nyelvtanát, semhogy most el tudnók dönteni, hogy az olyan alakokban, mint déli-osztják panem 'tettem', panet (pan§t SZINNYEI, NyH.* 110.) 'tette', északi-osztják yA0

AÍm 'veszem', ui0

zem

'vettem' olyan összevont alakokkal van-e dolgunk, a milyeneket a vogP.-ben láttunk, vagy másképpen magyarázandók-e ezek az alakok. A mig bővebb adatok nem állnak rendelkezésünkre, alig próbálkozhatunk meg a tárgyas ragozás alakjainak olyan fejtegetésével, a milyen a vogulban lehetséges volt. (L. még BUDENZ, UA. 315, 347.) Annyit azonban már fönt megállapítottunk, hogy sokkal szorosabb az összefüggés a tárgyas ragozás és a birtokos ragozás személyragjai között, mint a tárgyas ragozás és az alanyi ragozás személyragjai között. FOKOS DÁVID.