Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A vogul-osztják tárgyas igeragozásról 386

41Ö FOKOS DÁVID. VogAL. A tárgyas ragozás alakjairól ugyanazt mondhatjuk, mint a vogKL.-ban. Itt is a duális ós plurális 3. sz. rqtian a több birtokra és tárgyra vonatkozó alak hatását mutatja. A többesszámi birtokra és tárgyra vonatkozó alakokban itt is olyan összevonás van, mint a KL.-ban; az eredetibb alak látszik még a duális 1. személyében: osanam (*osanamen helyett; 1. fönt), tátéltinqu-b&vi, de legjobban a plur. 1.-ben: osanau, tatéltinqu 'juhaink', 'kihajtjuk őket'. V o g K. A roqtité 'veri őt' és kwiilat 'háza' egymáshoz való viszonyára nézve vö. kwiilat 'háza' és kwdlétdtél 'házával'; Tömeg ás 'dolog': asé 'dolga', mi 'víz': vit'é VogNyelvj. 195; 1. még fönt vogKL. alatt. A FK. tq,tilam 'mi ketten hozzuk őt' *tqtilamén helyett való; vö. a vogK. és vogÉ. alakokat. A duális 3. személyében a FK.-ban nem t az egyessz. tárgyra mutató rag, hanem l. Lehet, hogy ez éppúgy, mint a többi személyben' l, az eredetibb állapot megőrzése; de sokkal valószínűbb az, hogy ez a többi személy analógiájára változtatta megint í-jét i-re; legalább ezt bizonyítja az egyesszám 3. személye és az imperativus megfelelő alakja: FK. tqtatén. A FK. tqtyan 'hozzák őt', mint a mellette még meglévő teljesebb alak mutatja, a tkp. többesszámi tárgyra vonatkozótatyanl helyett való. Az i-nek ^-vel való váltakozására nézve vö. a képző eredetét, MUNKÁCSI, VogNyelvj. 187—8, 191, ménát és menyet 'mennek'; vö. még a kettösszámi tárgyra vonatkozó alakot. A kettősszámi tárgyra vonatkozó alakok közt a plur. l.-re a megfelelő roatsénqa 'őket vertük'-féle alakok hatottak. Már a conditionalisban nincs meg ez a többesszámi tárgyra vonatkozó alakból átkerült -n\ roatniyqu 'mi vernők őket kettejüket'; vö. még kwatyu 'két házunk' és kwalénq,u 'házaink'. A FK.-ban a plur. % is mutatja a megfelelő többesszámi tárgyra vonatkozó alak hatásátv A többesszámi tárgyra vonatkozó plur. 3. roqtsan 'ők verték őket' *roatsánl alakra megy vissza; vö. prsesens sgnsdnl c

ők nézik őket'. A többi alaknál, valamint a vogP. és vogT. azon alakjainál, a melyeket most nem magyarázunk, ugyanazt jegyezhetnőkmeg, mint az előbb tárgyalt nyelvjárásokban. VogP. A tárgyas ragozásban jopilém 'utóiérem őt' mellett