Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)
Tanulmányok - Fokos Dávid: A vogul-osztják tárgyas igeragozásról 386
A VOGUL-OSZTJÁK TÁRGYAS IGERAGOZÁSRÓL. 397 iesen tárgyalja ezt a szerkezetet. Eszaki-osztják példáinkát az ő éitekezésébŐl vesszük: láiltem c állok 5 PÁPAY 86; neij ort ölten 'te 'fejedelemhős vagy' 165; tüden 'elviszed' NyK. 38 : 147; yü lup pustal 'hosszú nyarat nyit5 26; sastal 'hallszik5 28; at jdytel 'hadd menjenek5 122; namdn oyoltel 'leszállanak' 28. Itt is világos, hogy a főnévi (nomen actionis) jelentésből kell kiindulni, mert külömben érthetetlen volna, hogy miért van az egyes- és többesszám 3. személyében birtokos személyrag. Ez a nomen actionis pl. a következő példákban látszik: %vtl mandi-idi c a nap mente szerint5 PÁPAY NyK. 38 : 119; put káuditi svyat 'a fazék főzése Közben' 37 : 180; lou sidi pöddr'tal hidlt c a mig ő így beszél 5 37 : 266; sidi pöddr'tdl eudlt 'a míg így beszélnek' 36 : 372; iailal iidel §atl, lillál laudel §atl 'bátyjainak jötte hallszik, lelkeik beszélgetése hallszik' 37:176; it pöddr'tal §dtl 'egyvalakibeszél, Tiallszik' 37 : 270; aídl %oi oldal, ant ybhdlli 'ki az atyja, nem Mllotta5 38 : 145. (SCHÜTZ," NyK. 40 : 58—59.) Ugyanezt látjuk a déli-osztjákban is. Itt nehezebb a participium praesentis eredetű állítmányokat az igei állítmányoktól megkülömböztetni, minthogy a pra?sens jelének, a fre-quentativ -l- képzőnek is, a part. prses. -t- képzőnek is -t-, -daz alakja. Pontos megkülömböztetés csakis ott lehetséges, a hol az alanyi személyragok külömböznek a birtokos személyragoktól. Ha például pandeden (duális 3. személy) alakot találunk olyan mondatban, a hol világosan alanyi ragozást várnánk (pandeyen), a pandeden alakot csakis part. praes. eredetűnek tarthatjuk, tehát az ilyen mondatban pandeden nem: 'ők ketten teszik', hanem 'kettejük tevése5 ; vagy pl. jitet 'ő jön' tkp. 'jövése5 , mert külömben jit 'ő jön5 (jitet-ben tehát az első -t a part. prass. képzője; jií-ben a -t a praesens jele). Déli-osztják példáinkat PÁTKANOV szövegeiből veszszük: vasa-pii severmen mendet 'er geht (lichte Stellen für) Entennetze aushauend5 II : 66; tu-ba ürda üttet, tu-ba %uja üttet 'auch er lebt als Held, auch er lebt als Herr5 II : 46; tétté %oje tad'estet 'wer kámpft hier ?5 II : 20; jiba jidet 'der Uhu kommt' II : 24; metta üdétteden 'wie geht es ihnen f PATK., Szótár 183. Az alapul szolgáló nomen actionis jelentésre a következő példákat hozzuk fel: öméstet-sagat 'wáhrend er sitzt5 11:40; piragéi jitet sagat 'indem sie zurückkommt5 II: 186; jevra jüguttet kem éndam 'der Wolf kommt und kommt nicht'
