Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A vogul-osztják tárgyas igeragozásról 386

398 FOKOS DÁVID. II: 90; tu mendet-na, jügéy tagaja töyuntet-na . . . wie er nuii geht, wo er eine bewaldete Stelle antrifft. . .' II : 104; jügotteden-na 'wenn die zwei kommen werden5 II: 60; atte-kegeat pantestesen sagat 'wáhrend sie sich das Schwert streitig machten' II: 32. (igei alakkal: pentestenen II: 136.) (PATKANOW-FUCHS, Lautund Formenlehre der süd-ostjakischen Dialekté 109—110. §.) 4. Az -ra képzős participium prseteriti birtokos személyragokkal állítmány a mondatban; pl. osztjE. % %an addl faúrnál 'egy király egyedül maradt' PÁPAY37:261; tut pampái ant kusmal 'a tüz a fűrakást nem égette el5

36:349;

yántna likmimal 'haddal találkozott' 15; iorlí pitmdl 'erőtlenek lettek' 38 : 127; s\ amdsnidl 'ott ültek' 38:127; sí manmel itna 'így mentek egyfolytában' 38 :128; ioremdmem 'elfelejtettem' 36 : 362; seumen 'befontad' 38:142; kauwta pitmdn 'főzni kezdtél' 38:124 (SCHÜTZ,. NyK. XL:67.); lou semlal pührridl 'az ő szemei föl vannak dagadva' 37 : 167; kéhl-ki sakmal c

ha kötele szakad el' 172;

yan laulúü: olmal 'a király mondogatja: az ám (tk. Ő volna)5

37 : 272; tellal yolta ey/nwl 'ruhájukat levetik' 41. (SCHÜTZ, NyK. XL : 67—8.) Ezeket az alakokat is csak úgy tudjuk megérteni, ha az -m-képzős nomen verbale-t nomen actionis vagy acti-jelentésűnek fogjuk fel. Nem nomen actionis, hanem nomen agentis van pl. a következő mondatokban: ofdl male ninkteda pid»m 'feje már nyüvesedni kezdett' 36:352; yada mandmdt sí manmal 'a merre mentek, arra ment' 36: 375; murdl ázat uéhm?t 'a népe mind meg van ölve' 37 : 261; uélis tam uelamdt 'csak az imént ölettek meg ím' 37 : 267; vas eslamyen 'várossal bocsáttattak le (várost bocsátott le nekik)' 153; lahdt aykhl labta loríssm 'hét oszlopa hétté áll ott' 117. (SCHÜTZ, NyK. XL : 67—8.) fkezdett[-ő], ment-ek, megölt-ek' stb.). Az előbb felsorolt példákban azonban nomen actionis-szal van dolgunk: 'maradása, elégése' stb. Hogy az -m nomen actionis képzésére szolgálhat, annak az igazolására a következő példákat hozhatjuk fel: yvtl kudefi iuudm-kemna 'a mint délre vált az idő' 38:129; lou manmal svyat 'az ő menése közben' 37 : 266; Ás kudefina iojdtmdm-kemna 'a mint az 0b közepére értem' 38 : 119; talta manmeu svyat 'a mikor innen elmentünk' 37 : 268; ai-yui olm?mna 'gyerek-ember koromban' 38 : 120; Aaivoltmémen jupiin 'evezésünk után' 254; neyyoidt iojdtmdl satl 'emberek érkezte