Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Tanulmányok - Melich János: Jegyzetek a Bécsi- és a Müncheni-kódexhez - II. 362

# 380 MELICH JÁNOS. halandowaa, 258 yarowa, 166 latandowaa, 115 latandoiva, 156, 254 meltoivaa, Jord.-k. 219 yarowa, 274 meltowa stb. | a *•» á után -vá és -ja: Érdy-k. 165, 226 haylokawa, 98, 195, 228 papawa. 176 proffetawaa, 177 pwztawa, 226 templomaivá, 227 templomává, 184 papaya, 289 fawaa, 295 atyankffyawaa, Jord.-k. 57 arwayaa, 115 pwztaya stb.; e ~ e után -jY: Erdy-k. 326 ellenseggheye, 228 feyedelmeeye, 238 feyedelme'e stb.; i után azonban állandóan =á, =<;': Érdy-k. 144, 149, 204, 266, 279 semye, 147 semyee, 146 haJazoya (olv. halászaid). Mássalhangzón végződő névszókban a rag =á, ;e, olyképpen, hogy a mássalhangzó mindig megnyúlik. Ez úgyszólván kivétel nélkül így van az Erdy- és a Jord.-k.-ben is. Ilyen nyelvtörténeti tények alapján állítottam, hogy a -vá, -ue-beli v nem hiátustöltő, hanem etimológikus. Elvonás a v­tövekből. Ez eredményeimet BEKÉ elfogadja s egy nagyon értékes megfigyeléssel kiegészíti. Kimutatja ugyanis, hogy a legközelebbi két rokon nyelvben : a vogulban és az osztjákban szintén van hasonló jelenség. Itt is a mássalhangzós-végű tő vég­hangja megnyúlik a lativusi -i előtt, míg a magán­hangzós-végű névszótőhöz az -i-rag hiátustöltő i-vel járul (a pontos adatokat 1. BEKÉnél). E megfigyelés alapján állítja B., hogy a mássalhangzós-végü szók véghangjának megnyúlása a magyarban még a nyelvtörténet előtti korra: az ugor korba megy vissza s lehetséges, hogy ez is maradványa az ősi finn­ugor fokváltakozásnak. Én arról, hogy a mássalhangzó megnyúlásának mi az oka a magyarban, múltkori czikkemben nem nyilatkoztam. Nem tudom azonban elfogadni, hogy ez is a fokváltakozás maradvá­nya. Újabban ugyanis igen sűrűen kezdjük e szót «fokváltako­zás » alkalmazni a nélkül, hogy vele bármit is meg tudnánk magyarázni. A nélkül, hogy e meggyőződésemet itt bővebben megokolnám, állítom, hogy a szóbanforgó jelenséget a fokválta­zás felvétele nélkül is teljesen kielégítően meg tudjuk magya­rázni. Egy ilyen elfogadható" magyarázat SziNNYEién kívül a következő : A magyarban sok esetben tapasztaljuk, hogy minden etimológiai ok nélkül egy-egy mássalhangzó következetesen megnyúlik; ilyen, mondjuk fonetikai nyúlások vannak a

Next

/
Thumbnails
Contents