Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Tanulmányok - Melich János: Jegyzetek a Bécsi- és a Müncheni-kódexhez - II. 362

378 MEL1CH JÁNOS. teljesen hibás GÁSPÁR E. LEÓ, Lobk.-k. nyelvj. £0. 1. nyújtott magyarázata; szerinte az y a mássalhangzó hosszúságát jelöli); Érdy-k. 98: 0 gyarló bynes ember myre teez" en rayttam zenetlen való bozzwt, uo. 129: olyan leez" mynt az zanto em­ber, uo. 137: merth hamw vagy esmegh hamw leez", uo. 200: parázna leez", uo. 279 leez", uo. 225, 315 teez", uo. 320 akarz",. uo. 229 felz", uo. 250 zylz", uo. 145 ydwezwlz", uo. 271 myt kerez" eeth (é.: k eressz) || uo. 163 Idwez leegy eeth ky vezy myndden yaybol. Az Erdy-k.-ben a " jel j (o: i) helyett van vagy a «jésíté8» jele (vö. pl. valaz" 200, yrgalmaz" 91, 134; ayo"tatos 106, s vö. az egészre Nyelvemléktár IV. bevez. XVI. 1., ZOLNAI Nyelveml. 240); VOLF a maga kiadásában '-vei, a z-nél a betű fölé tett ponttal (z) helyettesítette. Olvasni ez adatokat így kell:- teszi, leszi v. teszi, leszi. Az Érdy-k.-éhez hasonló jelzés a Jord.-k.-ben: 14, 138, 206,. 249, 256, 517 leez" (vö. 235 lezz), uo. 50. 369, 567, 578 teez" (vö. 168 teezz), uo. 83, 249, 414 akarz", uo. 234, 561 edz", uo. 340 gyívlóz" (é.: gyűlölsz), uo. 148, 253 yaarz", uo. 166 verz", uo. 377 kywe yz" (= Máté Vili. 31 ejicis; a 3. sze­mélyre vö. 390 yz ky, az elsőre 577 yzek ky. Megjegyzem, hogy az Érdy-k. 316. lapján ez is előfordul: ky yz — é.: ki űzöl, és a Jord.-k. 578. lapján zerez = facis, szerzel), Jord.-k. 735 olwaz" (3. személy 735 olwas), uo. 496 neez" (é.: nézel),, uo. 414 byrz", uo. 435 aratz", uo. 677 kówethetz" || uo. 258-myglen el vezy ( = pereas V Móz, XXVIII. 22), uo. 578 leezy,. uo. 783 merth the . . . hamyssan yteelzy enghemet. Egyelőre több példát nem tudok; nincs meg ez alakvál­tozat a Bécsi- és a Münch.-k.-ben (vö. DINGFELDER, Legrégibb bibi. nyelv. 82) s a régebbi nyelvemlékekben sem (vö. HB. holz = halsz). Ellenben a nyomtatványokban előforduló ilyen alako­kat, mint Ússz (= teszel, vö. fentebb és SYLVESTERben: fizetist tíssz az utolsó pinziglen; 1. TRÓCSÁNYI : A XVI. sz. ny. e-jelö­lései 36) akár idevaló eseteknek is tarthatjuk. A felsorolt adatokból mármost ez derül ki: A mai -sz­személy ragnak van ssz, azaz hosszú sz alakválto­zata is mind a mai nyelvben (vö. tordai nyelvj., NyF. 32 : 28, nagykőrösi nyelvj. uo. 57 : 23), mind pedig a régi nyelvben (írva a régiségben szsz-vel, ss^-vel, zs-vel Pest.-k., Döbr.-k.). E hosszú ssz ú. n. teljes hasonulással ke­letkezett régibb szi-bő\ (írva a régiségben 2"-vei, ^-vel^ zi vei), sz%-b ó 1 vagy szih-ból (írva a régiségben zih-v&l).

Next

/
Thumbnails
Contents