Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Kisebb közlemények - Paasonen H.: Adalékok a magyar nyelv szófejtő szótárához - 21. Újj és hüvelyk 355

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 355 Nyilván az oroszból való zürj. lábas «am baum hángendes gerüst, von wo der jáger schiesst», valamint votj. lábas «hombár, csűr, pajta, élésház w.1

) Más fgr. nyelvekből nem tudom biztosan kimutatni a czímbeli szót. Mégis a mordvin lopa «levél*) szóra akarnám felhívni a figyelmet.2

) Igaz hogy fgr.

*mp rendesen > md. mb (vö. NyH.4

38). De minthogy a mordvinban fgr. *

yk-n&k nyilván részint -yg-, részint pedig -k- felel meg (vö. pl. mdM. iygdtz ~ mdE. ifcel'e «előtt», md. jaka-ms «járni» ~ osztj. ig,y%d), a különféle orrhangok történeti fejlődése általában párhuzamos, és nemkülömben vannak olyan esetek is, a melyekben -mb- és -p- váltakozik (pl. mdM. kombSld§-ms, mdE. kumboldo-ms ~ mdE. diai. koptldu-ms «in wogender bewegung sein»),3

) a mordvin lopa csakugyan a m. lomb mása lehet. 21. Ujj «digitus» és hüvelyk «pollex». A m. újj «digitus» szóval nyilván azonos az ugyanazon értelmű osztják-vogul szó: osztj. twi, AUIÍ, liui, i"i, vog. tid'a. Ezekkel BUDENZ MUSz. 962. sz. még a zürj. tsuíi, votj. Hiúi, t'sinj «újj» és a lpN. cuvdde «digitus» szót egyezteti. SETALA is EUF. II. 265 a lapp szót — szerinte a fgr. alapnyelvben a kezdőhangnak valószínűleg i-nek kellett lennie (vö. uo. 274.1.) —, valamint legújabban MUNKÁCSI is KSz. VIII. 341, SZINNYEI pedig NyH.4 132 a magyar szó mellett csak az osztják és vogul szavakat idézi. Szerintem helyesen. A lapp szónak valószínűleg nincs semmi köze az idézett ugor szavakhoz. Tekintve arra, hogy az enarei lapp alak szerint (t'iüüívdeh «die fingerspitzen», 1. SüS. Aik. XXIII23

, 11, FUF. VI. 181) e szóban a lapp alapnyelvben a második szótag elején *) Az osztjákban is található : (déli) tgBois, (keleti) Ivwás, (északi) Ivbas stb. «speicher». KAEJALAINEN, SÜS. Tóim. XXIII. 53 azt jegyzi meg: «Das vorkommen des wortes in allén dialekten und die ,regelmássigen' dialektischen verháltnisse deuten auf eine sehr alté entlehnung (über das syrjánische?) hin». 2) Aligha állja meg helyét a md. szónak magyarázata a MUSz.-ban 757. és 735. sz. a. Másrészt nem valószínű, hogy litván jövevényszó volna (litv. lápas), mint DONNEE, Internat. Zeitschr. für alig. Sprachwiss. I. (Techmer) 260 véli, mert a md. o rosszul illik a litv. a-hoz. — THOMSEN, Beröringer mellem de finske og de baltiske Sprog (194. 1.) sem BUDENZ, sem DONNER mellett nem foglal határozottan állást. 3)

Vö. SUS. Tóim. XXII. 43. Az ott adott magyarázatot most már nem helyeselhetem. 23a*