Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Kisebb közlemények - Paasonen H. Adalék a fgr. #-hang történetéhez 353

Kisebb közlemények. Adalék a fgr. o-hang történetéhez. Tudvalevőleg a fgr. magánhangzók közötti H, *d és *ő' hangnak a mordvinban jelenleg rendesen ugyanazon megfelelője van, t. i. d. Pl. md. sada ***> m. száz; md. udírhe ~ m. velő; md. od ~ m. új, vö. SZINNYEI, NyH.4

33—34. 1. «A finn-ugor 3 és <$'» czímű értekezésében (NyK. XXVI. 424) SETALA ezt a hangviszonyt így magyarázza: «A mordvinban a t zöngés hangok között d-vé változott; a $-ből (<J'-ből) hasonlókép, nyilván hangfejlődés útján, d lett, s így mind a három csoport teljesen összekeveredett, ép úgy mint a finnben; lehetséges, hogy ebben az összezavarodásban az analógiás alakulásnak is volt része.» Ez a nézet, úgy látszik, helyreigazításra szorul, a mint a következő ket, már régen ismert, de eddig etimologiailag meg nem fejtett szóból kitűnik: mdM. ftelas. mdE. peVas, b'el'as «toll, verrückt (bolond, esztelen))), vö. lpN. (FRIIS) biedde «En, som er fra Sands og Samling, en Tulling (bolond)»; biedok «fatuus}

stolidus»;

bieűdat, pr. biedam «mente captum esse», (NIELSEN, SUS. Tóim. XX. 61) béedddot «verwirrt werden» || votj. palág «narr, tor, albern (féleszű, balga, bolond)». mdM. fiefo-ms, mdE. pete-ms, foHa-ms «bohren (fúrni)», vö. lpN. (FRIIS) bceddat, pr. bcedam «sectione vei punctione transfigere», (NIELSEN, SUS. Tóim. XX. 61) béedddot «(ein geschwür u. dgl.) aufstechen» || vogE. peli, vogK. píli stb. «stechen (szúr)» || osztj. (déli) pe£-, (keleti) p'dA-, pé\- «stechen» (KARJALAINEN, SUS. Tóim. XXIIIj. 156), (északi) pel- «einschneiden (bevág)» (BEKÉ, Eszaki-osztj. szójegyz. 56. 1., KSz. IX.), pelip «stachel, dorn» (AHLQVIST). A lpN. S ~ permi l ^ vog. I ~ osztj. t, l hang tanúsága szerint a szóközépi mássalhangzó ezekben a szavakban a fgr. alapnyelvben d volt (vö. NyK. XXXVI. 415, NyH.4 33). Nyilvánvaló tehát, hogy a mordvinban a magánhangzók közötti *d l-lé Nyelvtudományi Közlemények. XL. 23a