Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)
Ismertetések és bírálatok - Gombocz Zoltán: Mészáros Gyula: Magna Ungaria. 347
ISMERTETÉSEK ES BÍRÁLATOK. 351 bask. tuiyel «egész, teljes» (csuv. t'dásl! «páros») || kaz. tegal «ganz, vollstándig», EADL. Ennyi fölületesség, félreértés egyetlen egy lapon talán egy kicsit mégis sok! S a 131. lap nem kivétel, a többi éppen ilyen. Ex uno disce omnes! Sed nunc venio ad fortissimum! MÉSZÁROS a 133—137. lapon harmincz magyar és baskír szó között található etymologiai egyezést hoz fel. Hogy a •< jellel összekapcsolt magyar és baskír szavak viszonyát milyennek képzeli, az kiviláglik a szerző következő két kijelentéséből : «. . . . rátereljük a figyelmet azokra az etymologiai egyezésekre, amelyek a baskír és a magyar nyelvkincs között mint hasonlóságok észlelhetők. Ezen fejezet tárgyalásánál természetesen az a legfontosabb kérdés, hogy melyik lehetett az átadó, és melvik az átvevő nyelv»> (133. 1.). Majd alább: «A viszony tehát ezen baskír és magyar hasonlóságok között csak etymologiai, amilyen szavakat százával mutathatunk ki a töröktatár nyelvek akármelyikéből. A származás iránya pedig nem a magyarból indul ki, hanem épen ellenkezőleg, a török-tatárságból indul és a magyarban ér véget.» Ezzel szemben két dolgot könnyen megállapíthatunk: 1. hogy a felhozott szavak nagyobb részének a törökséghez egyáltalában semmi köze sincsen, s 2. hogy a jegyzékben egyetlen egy magyar szó sincsen, a mely a vele egybevetett baskír szóval közvetlen kapcsolatban volna. Az ártány, bor, czége (?), csalán, csákány, hurok és kalokány csakugyan régi török jövevényszavak (persze nem a baskír nyelvből), de ha már a szerző ezt a hét szót felhozta, nem tudom elképzelni, miért nem hozta fel az arat, balta, bátor, béka, békó stb. stb. szavakat, a melyek szinte régi török jövevények, tehát megfelelőik megvannak a legtöbb török nyelvben, többek közt a baskírban is. Vannak határok, a melyeken túl a czáfolás is komikus. Az ember elámul, látva azt a bátorságot, a melylyel a szerző, a kinek a magyar szófejtő irodalom legfontosabb termékeiről sincs tudomása, a magyar szavakat baskír szavakkal egyezteti. Ott ékeskedik e jegyzékben a német eredetű példa, a szláv bot, cserény, gyantár, gyanta, póta, az orcza (magyar összetétel), a finnugor lap, nyál, odu, tegez (MÉSZÁKOS is tudja, hogy e szavak eredeti fgr. szavak, de azért török szavakkal is egybeveti őket), az arab eredetű baskír bóta, kaz. tatár föta (< arab &$űyi) stb. Befejezésül csak két kis czikket, a 28-dikat és a 25-diket írom ide egész terjedelmükben :
