Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Tanulmányok - Mészöly Gedeon: A -nyi képző eredete 298

A -liyi KÉPZŐ EREDETE. 315 ma a kevese-n határozó nem annyit jelent, mint kevés né. Ez ellenmondást megszünteti annak figyelembe vétele, hogy az -n rag régi nyelvünkben épúgy szolgált mértékhatározásra, mint a -né rag (vö. SIMONYI, MHat. 1: 114.), pl.: vala kedyg betanya ihrlem melleth holmynth tyzőn őtth futamathny főidon Winkl.-k. 322.; el mentien azért totók egi haytafne foldón orczel ejfek a földre Weszpr. k. 53.; Es u el fzakada u tulok közel án ne fold ón menire egg kiiel hagejtihatnak \ SYLV. UT. 1: 121.; Az ydőben lefwfnak tanytwaany kezzwl Letten mennek uala az napon (azaz hwfwet napian) Egy warofban kynek neice emaws ky vagon Ierwfalemhez hatwan kcegny feulden Ers.-k. 123.; Es ime kettő ú kózzólók megen vala azon napon egg várofkába \ mell leíujalemhez hatuaű kiégne fold ón vala \ es az varofnik neae vala Emaus SYLV. UT. 1 : 123.: És íme ketten é-kózzúlók azon nap mennek vala. egy Emaus-nevu bij'télyba, melly hatva n fu t a m atuyi fői d ő n vala Ierufalemtől KÁLDI, Bibi. 983. (E bibliai hely a Münch.-k.-ben — mint már idéztem —: . . . Emaus ne nő caftélba, ki vala hatuan lab főldne Ihrlmtol 167.) íme tehát régi nyelvünkben az -n ragnak volt olyan mértékhatározó szerepe is, mint a -né ragnak: érthető tehát, hogy a kevesenné és kevestenné ragtoldással lett egy hasonló jelentésű régibb *l,evesen, *kevesten alakból. A kevesenné, ha időhatározásra szolgál, megtoldódik még gyakran az -ig-len raggal, mint a hogy a soká mellett van: soká-ig s régen a hosszá «diu» mellett volt hosszá-ig és hosazá-ig-lan (1. MÉSZÖLY, MNy. fi : 210.): Fialim meglen keuefenneiglen (kevés ennéiglen) tű aeletec vagoe: Filioli, adhuc modicum vobiscum sum Münch.-k. 200.; meg keuefenneiglen, es e uilag engemet nem lat: Adhuc modicum: et mundus me iam non videt 201.; Keuefenneiglen es nem lattoe engemet es efmeg keuej'enneiglen es meglattoc engemet mert megec at'amhoz, moiidanac azért o taneituani kozzol egmafnac, mi ez hog mond műnekőne keuefenneiglen es nem lattoe engemet es efmeg keuej'enneiglen es lattoe engemet mert megec at'amhoz Mondnac vala azért mi ez hog mond műnekőne keuefenneiglen nem tnggac mit beéel Megefmere kedeg ig mert megakariac vala ótet kérdeni es monda S nekic Erről kerdézkettec tűnőn kőzött etec mert mondottam Keuefenneiglen es nem leittoc engemet es efmeg keuefenneiglen es meg lattoe engemet: Modicum, et iam non videbitis me : et iterum modicum. et videbitis me: quia vado ad Patrem. Dixerunt ergo ex discipulis eius ad invicem : Quid est hoc, quod dicit nobis: Modicum, et non videbitis me : et iterum modicum, et videbitis me, et quia vado ad Patrem ? Dicebant ergo : Quid est hoc. quod dicit, Modicum? nescimus quid loquitur. Cognovit autem Jesus, quia volebant eum interrogare, et dixit eis: De il*