Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Tanulmányok - Mészöly Gedeon: A -nyi képző eredete 298

316 MÉSZÖLY GEDEON. I \ hoc quíeritis inter vos quia dixi, Modicum, et non videbitis me: et iterum modicum, et videbitis me 204—205. Mint a többi -né ragos határozókból, úgy lett a kevesenné, kevestenné határozószóból is melléknév is: es ok en hasonlatoffagomert es akeue-8 enne toretetés életn e c ideyeiert megcalatkozianac: et ipsi propter meam simulationem, et propter modicum corruptibilis vitse tempus decipiantur Bécsi-k. 91.; Meglen keuefenne ideiglen vagoc tű ueletec: Adhue modicum tempus vobiscum sum Müncb.-k. 184.; Meg keuefenne világ vagon in bennetec: Adhuc modicum lumen in vobis est 197.; az keu ejt ón ne zent penitencia, kit az gonto pap hag az binős embőrnec Guary-k. 45.; cak ez keueftőnne penitenciat en nekőm hágod 72. Ugyancsak a -né irányraggal alkotott fokhatározó a csöppné TINÓDI nyelvében : Az császár erejét egy csöpp né sem félék EMKT. 3 : 65.; ötöd napég basa erősen lötteté, — Azért Buják falát egy cseppné sem sérté uo. 95. Helyesen jegyzi meg SZILÁDY ehhez (421. 1.), hogy ez a csöppné (eredetiben chöpné) «hasonlóan van képezve a Bécsi és Müncheni kódexben előforduló kevesenné-Ye\)). A csöppné határozót, mint a kőhagyéjtásnéféléket, később megtoldották a -ra, -re raggal: Segéteni kel, az ki iora ugyekőzik, az ki penig gonozra, egy czepnére sem DECSI, Adag. 81. NySz.; Az mi meg igazulásunk egy csepnyére sem fiig az igaz és méltó poenitentia tartástiíl PÁZM. Kai. 348. uo.; Egy c sőpnyir e sem indúlt-meg a farisaeusok dicséretin MAD. Evang. 811. uo. Látjuk tehát, hogy a mai csöppnyire ragtoldással lett a csöppné határozóból, másfelől ennek melléknévvé önállósultával lett a mai csöppnyi. Van a régi nyelvben «egy szálné sem» kifejezés is. SZTÁEAI MIHÁLY nyelvéből valók a következő példák: Mert az Istent csak egy szálny é sem félik RMKT. 4 : 98.; Ezzel ők egy szálné meg sem röttenének 196.; Jól hallom, de egy szálné sem szeretem 233.; def

a papságnak dolgát egy szálné sem teszik 235. SZILÁDY ÁRON a jegyzetekben (347. 1.) megemlíti, hogy e kifejezést «XVI. s XVII. századi vitázó theologusaink gyakran használják)). A NySz.-ban ezt a példát találom Szálnyisem czímszónál: Az istent czak egy szálny é sem félic BOEN. Ének. 219. Vessük össze ezeket a következő, szintén a NySz.ból való példákkal: Annak betűjétől egy szálúéra se légyen szabad el-távozni Pós. Igazs. I. 4i.; Egy szálny éra sem gondoltam én azt MA. Tan. Előb. 7.; Eczányéra sem. vagyunk szorgalmatosok lőlkűnkről LÉP. FTük. 113.; Egy szálnyira nem is változott meg természetiben ZVON. Osiand. 191. Látjuk, hogy a szálné és a mai szálnyira, szálnyi közt ugyanaz a viszony van, mint a csöppné és a csöppnyire, csöppnyi közt. Helyesen