Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Tanulmányok - Mészöly Gedeon: A -nyi képző eredete 298

312 MÉSZÖLY GEDEON. potest adiicere ad staturam suam cubitum unnm? Münch.-k. 24.; ugyanaz 140.: Ki kedeg tű kőzzőlletec gondoluan toldhat eg koúocneiet {könyöknéjet = könyöknyit) S allaft'ahoz. Ha tehát a -nyi képzős névszók a megfelelő határozókból nem elvonással lettek, kérdés, hogy mimódon lettek? SIMONYI a rakvák alak keletkezését, vagyis a rakva határozónak mellék névül szereplését a nyelvérzék megtévedésével magyarázta (Nyr. 33 : 255.); azzal tudniillik, hogy a rakva alak oly mondatbeli helyzetbe került, melyben «melléknévi állítmánynak látszott»: «a fa gyümölcscsel teljes», «a fa gyümölcscsel rakva*; «a fák gyümölcscsel teljesek*, s e szerint: «a fák gyümölcscsel rakvák*... Tárgyalva a -vdny, -vény képzőt, melyet a -van, -vén igenévből a -talán, -télen képző módjára származtattam, ón is a nyelvérzék hasonló megtévedésével magyaráztam a -talán, -telén végzetű határozóknak melléknévvé váltát (MNy. 4:411.). Ott ezeket írtam: «Később .. . a -talán, -telén végű alakok mondatbeli esetleges helyzetük folytán gyakran jelzőknek és kiegészítőknek tűntek föl a nyelvérzók előtt, s ezáltal -talán, -telén képzős ragtalan mellékneveknek. Lássunk példát. ,A szerencsétlenség hirtelen történt'. Itt a .hirtelen' határozó. .Hirtelen szerencsétlenség történt'. Itt a ,hirtelen' a hangsúlyozás szerint nemcsak határozónak érthető, hanem jelzőnek is. ,A szerencsétlenség hirtelen volt'. Itt a ,hirtelen' nemcsak határozónek érthető, hanem kiegészítőnek is».*) Kérdés, hogy a -né ragos határozók megtéveszthették-e így a nyelvérzéket? Csakugyan ezek a határozók is fordulhattak elő úgy, hogy kiegészítőknek is tűnhettek volna föl. Lássuk ezeket a példákat: ah kathanom Neuű varofban ki n egiuen őt meerfőld uala a Sirakufanom neuu var qf hoz Debr.-k. 26.; Az kőtél kedeg hozyo wolth mynt egy fw tamás Ers.-k. 65.; Ez fa. kedeg hozyiv wala mynt heeth fengh 66.; Az altalfa kedeg oth Séngh wólt 67.; az kylenchedyk eegh ez. feldnek kerekfeeghehez wolna z a z e z er z er w alo ezer maagyary mely féld 135.: Es imé azoc kozzul ketten mennec vala vgyan azon napon egy faluba, melly Jerujdlemtól hatuan futamatni fold vala, mellinec neue vala Emmaus KÁR. Bibi. 79. Látjuk, hogy a kiemelt részek állítmányi kiegészítők. Ezek mintájára szintén tűnhetett volna föl kiegészítőnek a -né ragos határozó az ilyen mondatban — ép a KÁROLiból legutoljára idézett bibliai rész megfelelője a Münch.-k.-ben —; «. . . Az *) Néhány példa a régi nyelvből: es hertelen haragyokkal reád rohannac Nagysz.-k. 100.; Olofernes nay hyrtelen haragwal fel gheryede Szék.k. 16.; zeplewtelen leezek Pest.-k. 228.; rwhatlan valék, es mezytelen Szék.-k. 229.; Mykoron kedeglm az bynnek ew ezene zenethlen legén ez wylagbn H34.;' mezeytelen valék 372.; egy zegen ky wala mezeytelen Érs.-k. 349.