Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Tanulmányok - Schütz József: Az északi-osztják szóképzés 1

4 SCHÜTZ JÓZSEF. vagy momentán képzéssel van-e dolgunk. Azonfölül a képzéslegtöbbször félig elhomályosult, vagyis más-más képzővel ellátott igepárokból kell a tövet kikövetkeztetni. A képzőnek ezen elhalása kétségtelenül prsesensképzői funkcziójában leli magyarázatát. Némi frequentativ értelmük van ezen példáknak: laiilhn«vársz» 37 : 179. (vö, laiil «áll» 37 : 55.) | sökdn illatai*) ((nehezen emelkedik föl» 180. (vö. ar payvA tolta át Elvml «sok mennykő támadjon innen» 252.) | sidi lánldal ((miközben így várja» 37:59. (vö. laidi «állni» 37:55.) | s\ no/hUm «erre felétartok» 38 : 119. (vö. noydml ((futásnak ered») j sázdVta ((öntözni*), sazdVla «öntöztetik» 37 : 78. (sasvmtal «kiönti» 46.). Elhomályosult s eredetük szerint részben momentán képzések is lehetnek a következők: tayarhsdn «megakadtál »36 : 394. (tayartAem «akasztok* 253; tá'/rdm váj «megakadt állat)) 159.) j simallatal «hallszik» 156. (símahs «hallatszott» 37 : 77.) | tamant vantlem**) téli lapm vasi láren «ez a teleszállt réczés tavad, minőt még nem láttam» 163. (uant- «látni, nézni»). | iüdaUhs «föltámadta 37 : 78. (iilSahl ((föltámadt) 37 : 270.) | xáyydtiel «csúsznak» 40. (vö. '/orfti «mászni» 36 : 356.) | ráydnlatal ((lerogyik)) 160*. {/olta-rakdnti «leroskadó)) 87.) | il-oydlhm ((leszállok* 38:121. (vö. oyt% uai «kígyó» 37:259.) | sugabs «széttört»-37 : 77. (sugátti «föltörni)) [trans.] 37 : 78.) | siiahhm «nézek» 36 : 357. (siiemdsa ((megpillantották» 38 : 121.) | %ot %áp yüwli' mai irtna «hat csónak felmerülésekor*) 17. (vö. jiyeu .... labdt %ap yuwtimal «apánk.... hét csónakot hozott elő» 17.) — Vö. vog. -I- NyK. 34 : 62, 2. -nt-. Szintén nem gyakori képző. Jelentheti: *} Itt a képző alakja -la-; nem hiszem, hogy ez az a jelentős elem volna; vö. hogy az -m- képzős igenév locativusi raggal ellátott alakja -man, 3.-ik személyű birtokos ragos alakja -mai; a.-í- képzősé -tal, -dal. Vö. még ez alakokat: al-ivy'alnű «járogat» 38 : 138. és iv.y'iliiü «ide-odajár» 38 : 129. Az a itt csak a következő szótag a-jának köszöni létét. **) Ez alakot kétfélekép lehet felfogni: vagy prses. sing. 1. szem. s akkor nem ide tartozik; vagy -m- képzős igenév. Az. a körülmény, hogy az -m- előtti vokális e, az első eshetőség mellett szól, mert a Népk. Gyűjt.-ben is (úgy, mint a NyK.-ben) rendesen d vokális van az -ra- képzős participium előtt.