Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Tanulmányok - Schütz József: Az északi-osztják szóképzés 1

SOHÜTZ JÓZSEF. dolgoztam föl. így dolgozatom — egységes nyelvjárásról lévén szó — sokkal egységesebb képet nyert, viszont azonban nem merítheti ki teljesen az osztják nyelvtan e fejezetét, mivel más dialektusok bizonyára más képzőket és funkcziókat mutatnak föl. Ha mármost dolgozatom általános eredményeiről akarnék szólani, csak ismétlésekbe kellene bocsátkoznom. Az összes finnugor nyelvekre vonatkozólag konstatált tényeket csak megerősítik az osztjákság adatai: az ige és a névszó kategóriája sokféle érintkezési pontot mutat föl, minek következtében a deverbális és denominális képzők nagyrészt azonosak; a kicsinyítő képzők egy része a nomen possessoris és possessi képzésére is szolgál. Föltűnő dolog, hogy a deverbális igeképzők közül a gyakorító, a mozzanatos és a műveltető képzők oly nagy egyezést mutatnak: a -t- és -l- képző mindhárom funkcziót képviseli; -i- (-%-), -*-és -m- gyakorító s mozzanatos igéket is alkot. * A kidolgozásnál lehetőleg tartózkodtam a hasonlítástól, csak a megfelelő vogul képzőre utaltam, de csakis akkor, ha az egyezés nyilvánvaló volt. Még csak a hangjelölésről kell szólnom. A Népköltési Gyűjtemény hangjelölése nem egyezik a NyK.-ével, mely a FUF. jeleivel van írva. Azért a Népk. Gyűjt, egyes eltérő jeleit átírtam, de csak akkor, ha kétségtelenül meg volt állapítható a hangértékük. Eltéréseim tehát ezek: q, h. a, q h. á, § h. s, g h. s, $ h. §, £ h. i, v11

h.

u. Meghagytam azonban ezen jeleket: k, t, 2> (PÁPAY az előszóban zöngétlen médiáknak mondja, a NyK.-ben azonban g, cl, b-t ír .helyettük; KAEJALAINBN szerint gyöngén zöngés médiák ezek), i (melynek a NyK.-ben a következő jelek felelhetnek meg: i, 9, §), u (= a0

? vö. FUF. VI. Anzeiger 27). ANTAL hagyatéka és saját gyűjtése alapján közzéteszi PÁPAY JÓZSEF. Budapest-Leipzig 1905. — Északi osztják nyelvtanulmányok: NyK. 36., 37., 38. k.