Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)
Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1
6 MELICH JÁNOS. egyházi kalendáriumból vett napról nevezik el, a melyen születik (vö. Karácsony, Húsvét, Pünkösd, Péntek, Szombat stb.). Ilyen használat is ebben az időben csakis a gór. keletieknél, első sorban a bolgároknál mutatható ki a X., XI. században." Ezekhez hozzáfűzhetem, hogy egy honfoglaló lovas sírjában bizánczi idomú kereszttel díszített tarsoly-lemezt találtak. Hogy a bezdédi lovas sírban nyugovó honfoglaló vitéz, a honnan e tarsoly-lemez előkerült, keresztény volt, e feltevést nem lehet mereven visszautasítani. «Mert — írja HAMPEL J. az «Árpád és az Árpádok» ez. mű 119. lapján — nem e hazában érintkeztek az ősök legelőbb a bizánczi kereszténységgel.)) En tehát azt mondom, hogy a gör. kel. egyházzal a honfoglalás alkalmával az érintkezés nem szakadt meg. Lehetségesnek tartom, hogy a mint valakit a X—XI. században a magyarok közt Vászol-n&k, Vászoly-nak hívhattak, éppúgy a X. század folyamán kerülhetett egyházi szláv (értsd: bolgár-szláv) kifejezés is a magyar nyelvbe. Mert én a bolgár-szláv kifejezéseket egyházi úton elterjedteknek tartom, azaz olyanoknak, a milyenek a magyar nyelvnek a latin egyházi nyelvből való kulturális és egyéb népies szavai. Ha a magyar nép a templom, iskola, sekrestye, ostya stb. nevek mellett a latinból átvehette a família (lásd MTsz.: falamia, falámia, famillia), elemózsia (lásd MTsz.: élemozsina), bestia (lásd MTsz.: beste, bestye, bestyi), árbocz (lásd MTsz.: árbuez) stb. szavakat, a nélkül, hogy hazánkban latinok laktak volna, nem látom be, miért ne volna ez lehetséges az egyházi szláv (bolgár) nyelvből való átvételeknél is, ha igaz az, hogy a magyarok kereszténységre térítésénél először a gör. kel. egyház próbált szerencsét, a minek emléke szerintem a kereszt, szombat s esetleg a karácsony szó, s a mi mellett mostoha, rozsda, mezsgye, pest (kemencze, 1. MTsz.) éppúgy megmagyarázódnak, mint a latin eredetű familia, bestye, árbocz (vö. szláv vitorla) s annyi más. Hogy e magyarázat a hazai történeti tényekkel szépen egyezik, azt senki, ki a magyar kereszténység kezdetét ismeri (1. művem I. 2.-ből fentebb idézett részt), nem tagadhatja. Hogy nemcsak a latin egyházi nyelv, hanem más egyházi nyelvek is, tehát a szláv is, milyen hatással lehetnek egy-egy nyelvre, azt nekem AsBÓTHnak nem kell magyaráznom, elég rámutatnom