Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK EREDETÉÉÜL. 7 az orosz nyelvre, vagy a VÜK, illetve OBBADOVIC előtti szerb irodalmi nyelvre. Ha tehát ASBÓTH gondosan összevetette volna müvem első részét a második részben mondottakkal, nem állította volna, hogy én a bolgár-szláv hatást honfoglalás előttinek tartom, mert szerintem vannak ugyan honfoglalás előtti bolgár-szláv szavak is, aminthogy szerintem kétségtelen honfoglaláselőtti orosz-szláv szó is van nyelvünkben (vö. lengyen < lengyel), de én egyházi szláv (tehát bolgár) nyelvi átvételt a X. század folyamán is lehetségesnek tartok. 2. S ezzel eljutottam egy másik ponthoz is, a melynél lényeges külömbség van az én felfogásom és az AsBÓTHé közt. Én a bolgár hatást inkább kulturális hatásnak, mintsem népi érintkezésből származottnak tartom. Azért hoztam fel a latin analógiát is. ASBÓTH pedig «a magyarok és bolgárok sűrű érintkezés »-éböl (13. 1.)*) magyarázza a magyar nyelv bolgárszláv szavait. Ezek a bolgár-szlávok szerinte hazánkban laktak, a mint erről következő kijelentései tanúskodnak: «ha a magyarok bolgár lakosságot találtak Magyarországon, a mit én kétségtelennek tartok*, 64. 1., «a magyar szó bolgár eredete ... sem volna lehetetlenség, mihelyt a mi hazánkban bolgárok is laktak», 67. 1., «a magyarokkal huzamos ideig érintkező bolgárok, az én véleményem szerint Magyarországon a honfoglalás idején talált bolgár lakosság nyelves, 35. 1., «a palóczok neve lehet bolgár is, és ha bolgárok laktak Magyarországon, mikor őseink ide beköltöztek*), 94. 1., «a szó a Magyarországon lakó bolgárok nyelvében kétségtelenül meglehetett*), 65. 1. «De reménylem, M|_elich] nem keresi a magyarok és bolgárok érintkezését Bulgáriában, én pedig meg is mondom, hogy hol keresem, a mai Magyarországban ...» 30. 1. E kijelentésekből tehát világosan kiderül, hogy ASBÓTH a honfoglalás idejében hazánkban bolgár-szláv lakosságot tesz fel, s ebből származtatja a magyar nyelv bolgár-szláv jövevény*) Ha a lapszám mellett nincs könyvczím, mindig A.-nak művemről írt bírálatából való az idézet.