Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK EREDETÉRŐL. 5 előtti. Ez érintkezés a honfoglalással, e területváltozással egyszerre meg nem szűnik. A X. században a magyarok közt a görög egyháznak a főurak csoportjában egy-egy híve is van, sőt a görög egyhez térítési kísérletéről is tudunk. Erre bizonyítékaink a következők: a) Gyula és Bulcsú vezérek Konstantinápolyban 950 táján megkeresztelkedtek (vö. THALLÓCZY : Adalék az ó-hit történetéhez Magyarországon. Századok XXX. 199.), Ajtony pedig a Szent Gellért-legenda szerint Bodonban vette föl a keresztségét, körülbelül a X. század végén. b) Egy XIV. századi szláv kézirat elmondja (vö. Századok XXX. 199.), hogy mielőtt a görög püspökök a magyarok országába jöhettek volna, a mit a bizánczi birodalom külső és belső bonyodalmai miatt nem tehettek, «a latinok Rómából fölkerekedtek, s a pseonokat, kik ugróknak neveztetnek... könyveikkel, és írásaikkal istentelen hitökre térítették »> (Századok XXX. 201.). Ez adatokhoz hozzá lehet mármost venni a következőket: a) A veszprémi apáczák görög oklevele 1109. évi átiratának latin részében ez áll: «Vetus autem privilégium iuxta linguam auctoris monasteriigrece scriptum» (Múz. péld.); róm. kath. fejedelem udvarában róm. kath. pap nemcsak nem állított ki görög oklevelet, de az akkori iskolázásból kifolyólag nem is tudott volna ilyet megírni.*) b) Szent István alatt a görögökkel való érintkezést bizonyítja a Konstantinápolyban épített templom és magyar zarándokház (Századok XXXV. 1060.). c) A XI., XII. századi magyar keresztnevek közt gör. kel. hatásból magyarázható a következő két jelenség is: a) Hazai keresztneveink közt sok az ótestamentumi (Sámuel, Dávid, Salamon stb.) eredetű éppúgy, mint a hogy ez a X. század folyamán szokásban volt a gör. keletieknél, első sorban a bolgároknál. P) E keresztnevek közt azonban vannak határozott gör. kel. szláv formában közvetített keresztnevek is, ilyen pl. Vál, Vászoly. Ide való az a használat is, mikor valakit arról az *) Vö. még PÁULER GYULA : Mi köze a görög egyháznak a magyarok megtéréséhez? Századok XXXIV. 363. 1.