Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK EREDETÉRŐL. 49 lesta, a szlovénben sr{ca, l(ca (nyelvjárásonként srenca, lenca is, 1. MELICH, Szláv jöv. I. 1, 6. és MIKL., Vergl. Gr. I. 309.) felel meg. A Freisingeni nyelvemlékekben van arra bizonyíték, hogy az összláv ti helyén a szlovén nyelvjárásokban úgy mint ma c-t is ejtettek, ott van erre a vuensih adat, a melyet csupán venéih-nek (= ó-egyh. szlávban vesthéich'h volna) lehet olvasnunk. Egyszóval minden a mellett szól, hogy itt szlovén átvétellel van dolgunk. A. ilyenkor inkább elhiszi, hogy a szlovénben a X., XI. században nem volt még c, hanem csak é*) bár a Freis. nyelvemlékek, mint fentebb láttuk, ezt igy nem igazolják; inkább hiszi, hogy a m. szerencse (régibb szerencsa NySz., OklSz., MTsz., még régibb *szrencsa), lencse (löncse MTsz., feltehető régi m. alak Hé'ncsa) egy bolg. sresta, lesta szóból lett. «Minthogy t. i. magyar szó* sí-n nem kezdődött, az st csoport ejtése a szótag elején is (Hen-ste, *szeren-ste) nehézséget okozhatott és lett hangátvetéssel Henste, *szerenste-hől lentse, szerentse, mai írásunk szerint (!!) lencse, szerencse* (Nyr. 29 : 495.).**) E magyarázatra C3ak azt jegyzem meg, hogy A.-nak igaza van, mikor azt írja művemről írt bírálatában, hogy «kettőnk% közt» — úgy látszik — «kölcsönös megértésről alig lehet szó» (22. 1.), mert ((lehetetlenségnek tartja» (1. 24. 1.), hogy engem meggyőzzön, s ép ezért nem is kíván engem meggyőzni. Engem csakugyan a lencse, szerencse-íéle magyarázatokkal, a melyeknek semmiféle pozitív alapjuk nincs, nem lehet meggyőzni, mert én azt tartom, a mit OBLAK V. «Macedonische Studien» ez. műve 59. lapján így írt meg: «Ich glaube, dass sich die sprach-Die letztere Bedeutung ist aber, scheint es mir, dem serbischen Einfluss zuzuschreiben. Das Wort sresta sollte man eigentlich mit e (mai bolgár helyesírás szerint cpimia-nak kell írni a szót), nicht mit t schreiben. Man sagt überall sresta und nicht sr'asta, wohl aber das Verbum: sr'ástam (cp-fenjaM). Daher nach graphischer Analogie : cpirnaw. *) Hogy a gatya-, megye-féle szavak szerbségével akkor mi lesz, azt nem említi; vö. LESKIEN, Gramm, der altb. Spr. 1909, 38. 1. **) Ha A. magy. *szrensta >*szé'ré'nsta > *szé'ré'nste > *szerenstye > *szerenscse > szerencse fejlődési sort venne fel, akkor se lenne helyes tanítása. A m.-ban az st, sty megmarad, vö. beste (Ung. Spr. 201.), sekrestye, ostya, borosta stb. Nyelvtudományi Közlemények. XXXIX. 4