Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)
Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1
48 MELICH JÁNOS. *matjocha-hö\ masteha, maceha, macika stb., *media-hó\ meéda, meűa, meja stb., *rüdia-ból vhída, rűa, rja stb. lesz. Az olyan magyar szavak tehát, mint mostoha, Pest és pest (OklSz., MTsz.), mezsgye, rozsda csakis bolgár nyelviek, ellenben a megye, ragya, gatya, parittya, pötye (MTsz.) szavak a fentebbi összeállítás alapján csakis szerb (sto-nyelvjárási) eredetűek (és nem szerbhorvátok, mint A. hiszi) lehetnek. Hogy valóban szerb eredetűek-e (vö. hogy a szerb c, ű több nyelvjárásban majdnem ty, gy hangzású, 1. EESETAR, Der stok. Dialekt 136. 1. és VUK3 alphabetum), az attól függ, hogyan magyarázzuk a szlovénhorv. j-éket és a szlovén c-éket (1. ASBÓTH, Nyr. 29 : 496, VONDRÁK, Vergl. Gramm. L 276.). Én azonban ezúttal e kérdéssel nem foglalkozom, nem tárgyalom, hogy szerb területen is ű helyett j, viszont horvát területen j helyett ű, akárcsak a szlovénben, hogyan és. mikép jelenik meg (1. EESETAR, Der stok. Diai. 5, 134. s köv. 1., ugyanígy szlov. c és c, 1. u. o. 48. 1.), nem pedig azért, mert szándékom róla A. egy újabban megjelent értekezése kapcsán külön írni. Azt azonban kiemelem, hogy A.nál a ét— M ~ c, ű megfelelések csak addig jók, a míg a bolgár-szerb-horvát hatást magyarázzák, mihelyt mást is vallanak, akkor már mindenféle csűrés-csavaráshoz folyamodik. Fényes példája ennek a szerencse és a lencse szó A.-féle magyarázata is (1. először Szláv szók 13., majd Archiv XXII. 451., Izvjestija VII : 4, 249, 251, 263. s részletesen Nyr. XXIX. 494.). A m. szérencse-nek, lencse-nek az egyh. szlávban sT>resta (s'breéta VOND. I. 406.), lesta (e = nasalizált e), a bolgárban sresta,*) *) A bolgár irod. nyelvben srééta (cptm,a; nyelvjárásban cpboainra is Arch. XVI. 197.) «begegnung» jelentésű; egyes nyelvjárásokban azonban (szerb.-bolg. átmenetiben?), a mint GEROV szótárából látom, melyet nekem is «sikerült megszereznem!), «glück» jelentésben is járatos. A. újabban megint hozzászólt a «szerencse* szó eredetéhez (Nyelvtudomány II. 101.). E czikk megjelenése után is fenntartom az itt kifejtetteket. CONEV B., szófiai egyetemi tanár a szóra vonatkozólag ezt írja nekem: usresta bedeutet im Bulg. nicht ,Glück', sondern ,Begegnung'; man sagt dobra, sresta, aber versteht man nicht wie im Serb. ,gut Glück', sondern .gute Begegnung'. Nur in manchen macedonischen Mundarten macht man einen Unterschied zwischen sresta (oder sresca) ,Begegnung' und sreka.= ,Glück'.