Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK EREDETÉRŐL. 39 eredetiben kalitka), pilis (Schlágli szój. 299, 300.: plis, piles, SZIKSZAI FABR. pileso, NySz. pílés<kath. szláv pléib), ritka (a régi nyelvben i-vel NySz., OklSz., a népnyelvben rétka, retka MTsz.: rédrhk'h, réd^bka, rédbko), szelindek (szeléndök : szilindök : szölénd'ök (MTsz.), régi nyelvben szélednék NySz., OklSz., SZIKSZAI FABR. < *slédbnik'h), szín (szén, szén, színy MTsz. régi nyelvben zárt hosszú é NyK. XXXI. 100.; 1. NySz. zeen, zein, OklSz. zen < séúh), taliga (Schlágli szój. 1328, thaliga Besztercz. szój. 766.; tajga, talyiga, tajiga MTsz.; mindig i-vel NySz., OklSz., SZIKSZAI FABR. < teléga), vitorla (vitorlya OklSz.; i-vel minden adatban Schlágli szój. 773, 2201., Besztercz. szój. 269, 276, 279., NySz., MTsz. < vétrüo), ziliz (MTsz.: mályva< slézii) zsilip (zsilib NySz., zlip, zelep OklSz., selyip, zselyéb NySz., zsejép, zselyép, zsirip MTsz.<Sléb^, •/)) Ó-egyh. szláv é = magy. a: olaj (NySz. olaj is; olaj, ebből alé MTsz. < okj), parlag (porlog NySz., csángó pérlág MTsz. < prélog-b. Nem lehetetlen, hogy itt egy szláv ^prlog'b-ból való a m. alak; vö. éré- szótagból a bolg. é%r-: c^rvo, ébráa, íre-ből a szlov.-ben tr-: tribuh, pri-ből pr- 1. Bad 134: 127., Arch. 16: 433., pré-böl nem lesz itt pr-). &) Ó-egyh. szláv é = magyar á: császár, régibb magyar *czászár<*czaszár, -sz- alapján feltétlenül szláv césafb szóból, s nem a lat. cesar-\>ó\, vagy az olasz eésare, eésare szóból; a ez ~ cs-re vö. csép, cső, csődör, az a—á~>á—a-ra: abráz^ ábráz. Lehet, hogy a m. a>á a szláv é helyén kel. bolg. nyelvj. sajátság. (A. szerint eredetibb m. *csészár NyK. 30:219.) Nem ide való: marázsa (MTsz.) < oláh mreazá < kel. bolg. mre

a£a.

— Végül megjegyzem, hogy a m.baraczk szó szláv broskva alakból magyarázandó.*) Végig tekintettünk az ó-egyh. szláv é szláv jövevényszavainkban való megfelelőin, most azt mondjuk el, mit tanít e ((hangtani mozzanat))-ról A. Művemről írt bírálatában nagyon szerényen szól e kérdésről; a 75—77. lapon azt tanítja, hogy a m. mejiéncze egy bolg. *médbnica-ból vagy *médéniea-bo\ való, s hogy először a m.-ban *) Az a—# összeállításból egy-két szó kimaradhatott, úgy szintén nem minden szó van itt felsorolva, a mely MIKLOSICH Slav. El. 9., 10. lapján található. Ennek oka, hogy én a kihagyott szavak egyikét-másikát M.-tól eltérően magyarázom.