Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

38 MELICH JÁNOS. (MTsz., TRÓCS. 31. < tésto, bolg. testo), üzbég (kihalt szó, OklSz. r izbég, ézbég, NySz.: wzbeg, wzbek, vzbeg NySz. < ^izbég^). Kétségtelen, hogy ide tartoznak még a következő, az irodalmi nyelvben á-vel hangzó szavak: 1. atracél **•» NySz. atracel (e=é vagy g?, vö. mai ca.jitrocíl, jitrocel; 2. e~é': dézsa <^> dézsa (MTsz. < *déia), kondér ~ kondér (MTsz. < M

kondér

,

b); 3. é : í<^>é: csép : csíp ~ csép (MTsz., NySz., MEL. 12. < ¥

cépi>),

né-, rcí-ha (NySz., MEL. 23., TRÓCS. 28.) ~ wéméllik (MTsz. < né-); 4. é^é^e: ? mézga «^» mézg§<~ mézga (MTsz., NySz.<~ mézga; a szerb mézga és or. Ma3rá, Mfl3rá alapján *mezga alakból kell kiindulnunk); 5. é (i)^»e, é^>e_: pénz^piz^péz <^>pez ~? penca (MTsz., NySz., nyilt é-jéről NyK. XXXI. 107., zárt e-jéről TRÓCS. 29. < pénezh); répa ~>rípa~> répa (MTsz., NySz. < répa), mér-, mérce ~ mirce_^merc$<^>mérc£ (MTsz.; zárt e-jéről NyK. XXXI. < *mérica). Ellenben nem ide való példák: szemét^ szemetes (1. Magy. Nyelvészet V. 390.: s^meth), s valószínűen a verébé verebet is (1. MTsz.: veréb). Ez utóbbi szót A. egy *vrébij alakból magyarázza (Arch. XXII. 483.), s azt mondja, hogy a magyarban először *verébi-nek (s ebből veréb) hangzott a szó. Az én nézetem szerint először magyar veréb, ebből veréb. Vö. BESETAR, Der stok. Dialekt 101.: «Es ist bekannt, dass in den cakavischen und zum Theil auch in den stokavisch-ikavischen Mundarten die Silbe ra in rasti, krasti und vrabac durch einen schwer zu erklárenden Lautübergang zu re wird; es war aber fúr mích eine Überraschung, als ich die Form vrébac fást in ganz Bosnien auch bei je-Sprechern . . . fand . . . Prof. M. ZGRABLIC möchte... die Form vrébac durch die russische ebenfalls dialektische Form Bepeőifi erkláren; wir müssten aber dann in der Wurzelsilbe ein urslavisches é voraussetzen, was im Serbokroatischen bei i-Sprechern ein *vribac, bei je-Sprechern ein *vrijebac ergeben würde, alsó Formen, die gar nicht vorhanden sind!» C) Ó-egyh. szláv e=magy. i (a legtöbb ide való szóban régibb, e-vel írott alakot is ki lehet mutatni): kalitka (NySz., MTsz.; kalétka OklSz. < *kléthka; a NySz.-ban tévesen kaldtka is, de az