Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Beke Ödön: Cseremisz nyelvtan - II. 349

CSEREMISZ NYELVTAN. 377 a) **. 85. Mélyhangú szókban minden nyelvjárásban s-sé lett. Pl. kP. küfa soktam «szitál», sokte «szita» SZIL. 225. PAAS. s-laute 48. kM. sokt- «szitál» WICHM. FÜF. VI. 19. kCarM. sokte «szita* PORK. 50. nyK. éa'kte id. saktam «szitál» EAM. 125. «s» md. suvtneid. 1 kP. (GEN. 52.), küfa (PAAS. s-laute 19.), kCarM. (PORK. 32.), kM. (FÜF. VI. 19.) sulem, nyK. s§lem KAM. 139. «olvad» ~ md. sola- id. zürj. sil- id. | kP. (GEN. 6.), küfa (PAAS. s-laute 27.), kCarü. M. (PORK. 37. 47.) suzar, kM. suía'r FÜF. VI. 19. nyK. s§éar «hug» ~ md. sazor, saz§r id. votj. suzer id. 86. Magashangú szókban a kM.-ban s'-re változott, s így azután nem vehetett részt az *s > s fejlődésben; pl. kM. seks «epe» ~ kP. seks, seys, se%s SZIL. 213. küfa seks PAAS. s-laute 23. kür. kCar. nyJar. iekXi, nyK. sákH id. FÜF. VI. 18. ^> md. sefe, sdpa id. votj. sep, zürj. sep id. | kM. im «zsír, szalonna* ~ küfa sel PAAS. s-laute 29. kür. kCar. nyJar. nyK. éel id. FÜF. VI. 18. r>* zürj. sil id. | kM. ser: (3'ár-ée'r «ér» «-* kP. ser SZIL. 214. küfa {Sür-ser

PAAS. s-laute 87. kür. kCar. fiii'r-ser, nyJar. fiiyr-ser, nyK. sár id. FÜF. VI. 18. ~ votj. virser id. | kM. éere'yGd «cyprinus rutilus» ~ küfa sereyye PAAS. s-laute 51. kür. sere'ygd, kCar. sere'yGd, nyJar. sere'yg? id. FÜF. VI. 18. - md. sefge id. | kM. sil' «hús» - kP. fcl SZIL. 220. küfa s§l PAAS. s-laute 29. kür. kCar. sSl, nyJar. nyK. sel id. FÜF. VI. 18. 19. - md. sível, siydl,s§vdl id. votj. sil id. | kM. si'md «fekete» «•>-» kP. sime GEN. 1. küfa seme PAAS. s-laute 125. kür. kCar. se'irid, nyJar. nyK. si'md id. FÜF. VI. 18. 19. ~ zürj. sim «rozsda; fekete» | kM. söré'm «fölfejt» *y kür. kCar. söré'm, nyJar. nyK. so'rém id. FÜF. VI. 18. 19. ~ md. s§ra'ftart «kiszór*, votj. serani «fölfejt» | kM. sösté'm «beárnyékol, elsötétít* FÜF. VI. 18. 19. ~ kP. söstem id. SZIL. 229. ~ zürj. sastini «beárnyékol* | kM. éüi «geny» **> kP. sii SZIL. 231. kür. kCar. lehre. FÜF. II. 219—270. PAASONEN : Die finnisch-ugrischen s laute. I. Anlaut. Helsingfors. czímű értekezések tekintetbe vételével WICHMANN : Zur geschichte des finnisch-ugrischen anlautenden s- und c-laute im Őeremissischen. FÜF. VI. 17 — 39. czímű dolgozata alapján készültek.