Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)
Tanulmányok - Beke Ödön: Cseremisz nyelvtan - II. 349
376 BEKÉ ÖDÖN. t > r. 84. Csak a nyK.-ban fordul elő ez a hangváltozás, és pedig m, n, l és s mássalhangzók előtt; pl. @a'd§ «est»>: [járóid*) <loc.) «este» EAM. 9. (~ kP. fíotno id.) SZIL. 276. | nyK. fid0 tlaygd «meise» EAM. 19. ~ nyK. (3d0 r t la'?jg9 id. EAM. 18. | fiitnd EAM. 105. ~ fiirtr )id EAM. 170.: m9 >lánem (iitnd teygelá pufren §l§n «es war wohl vorher für mich so bestirnmt» EAM. 105. mHá'nem bi'^nd komi' ld0 ma'n9 0 m ta'rlás pu'jfren «es scheint mir bestimmt zu sein, dass ich einen knaben namens Komi miete» EAM. 170. | kot «év, idő»: köréd «éves»; tolmem'i-g o r s § oa mi akkor volt, mikor jöttem»; t§mdnmemn go'rs§ kniyá ((tanulókorombeli. könyv» ; tdyo'rsen «azóta» EAM. 55. j nyK. iá'tlás «verdammen, verwerfen, verkleinern» EAM. 30. ~ nyK. iá'rHás id. EAM. 29. | nyK. kuatlS «erős» EAM. 57. ~-> nyK. kuarHS EAM. 57. (elavult) | nyK. tosa'tna ~ tosar^na (< or. ^oca^Ho) «árgerlich, verdriesslich» EAM. 148. | nyK. totl§ ~ torHS dédes*) EAM. 148. (tot «iz»; kP. tut, tutlo SZIL. 264—5.) Ugyanez történik az affrikátán végződő szavaknál is, minthogy a diftongus második része két mássalhangzó között kiesik; tehát szintén t > r hangváltozás forog itt fönn; pl. kat'skam «eszik)) : karnem «enni akarok» WIED. 140. | karl net «enni akarsz» EAM. 36. ] ka'rm? «megevett; evés» EAM. 39. J ka'rmás «evésw EAM. 39. | ka'rte «étlen» EAM. 126. || m§t'sk§ «-ig» stb. EAM. 84. —» mSrtn§ «-n» EAM. 83. | nyK. pat'sas «kinyit»: partnem «ki akarom nyitni» CASTE. 7. | pd0 tíkám «vág»: pum y»0 rsds «fát kell vágnit) EAM. 113. ( sat'sam «születik»: sa'rsS «született (part.)» EAM. 127. j tajaiíd «ma» : ta^a'rsS «mai»; taya'réen «mától kezdve» EAM. 141. j teygeísd «tegnap» : teygersn «tegnapi» ; teygersen «tegnap óta» EAM. 144. Az s, s, s hangok. SETALA és PAASONEN véleménye szerint ez a három hang a cseremiszben s-sé olvadt össze. WICHMANN azonban kimutatja, hogy nem minden nyelvjárásban ment végbe teljesen ez a hangfejlődés.**) *) Az n előtt levő l csak átmeneti hang. **) A 85—91. czikkek SETALA: Zur finnisch-ugrischen laut-