Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK EREDETÉRŐL. 37 gus, péstovati: curare), povedál «** szpove_dál (MTsz.: povédati); •— 2. magy. é'*"** e_, i: pelenka~ pelenka, pijinka (MTsz.; vö. ó-egyh. szláv és. egyh. szláv pléna és pelena, bolg. pelena), szerda, szereda «-o szereda, szarada (MTsz., NySz.; nem lehetetlen, hogy ide valók az OklSz. Zerida, Zyrida személynevei is <sréda).— Eszténa «v» istina oláh eredetű Nyr. 22 : 437. s) Ó-egyh. szláv e=magy. é«*í, i (a következő szavak legtöbbjének ki van matatva i~i-vel hangzó alakja is): acél^acil (MTsz. TRÓCS. 32.*)<*océlb), belén, belénd~bilind (MTsz., NySz. <c.*bUwb 1. BERNEKER EtWb. 48.), bérmál (zárt t-vel jelölve Erdy-k. NySz. <kath. szláv bérmati), beszéd^beszíd (TRÓCS. 32, 35., MEL.**) 22., NyK. 31:101., MTsz.< begédá)) czél ~ czű (NySz., MTsz., TRÓCS. 21., MEL. 12.; e'-je alapján esetleg lehetne szláv eredetű, vö. *cél!h BERNEKER EtWb.), cserép ~ csirip (MTsz. <: crép'b), csév, cséve_ *>* csiv, csivé: cső (NySz., MTsz. < cévh, *céva BERNEKER EtWb. 128.), déd (NySz. < did%), deréké dérik (NySz., NyK. XXXI. 101, 204, 209., MTsz.; egyéb alakok a fazék ~ fázok stb.-féle szavak analógiájára < *drékb), ebéd^ebíd (NySz., MTsz., NyK. XXXI. 101. < obédi>\ eplény~e^plíny (NySz., MTsz.; eplen Schlágli szój., Besztercz. szój. < ^opléwb), lép (viscum NySz., Schlágli szój.<£epT»), lésza^lisza (NySz., MTsz. [vö. M.T&Z. lészka] <lésa), méh~míh (NySz., TRÓCS. 27., NyK. XXXI. 98., MEL. 23.: nterus, Y\ú\&<méchrb),néma^>nima(^ySz.,

NyK. XXXI. 99., TRÓCS. 29. <wem'&), német r^nírnet, nímöt (MTsz., TRÓCS. 29.; vö. némhch), penész <^pinisz (stb. MTsz., NySz.; penyzl, peliznes Schlágli szój. 1871, 1873., pfilezn, peleznes Besztercz. szój. 1278, 1%7 9. <plésnh), pribék, piribék, pribék (WI&z.)<^prebék (e = é? NySz.), prebég (e = é NySz.), piribek (e=é NySz. < prébégb, pribégi, MIKL. Lex. p.; vö. üzbég), széna ~ szína (NySz., TRÓCS. 30., NyK. 31 : 100. < séno), szomszéd *** szomszíd (zárt e-vel jelölve Münch-k. NySz.; i-vel TRÓCS. 34. < sősédi,), szövétnek^ szouindek (NySz., TRÓCS. 35., zárt á-vel NyK. XXXI. 104. < *svétbnikrb), szaszék, szúszék

~ szuszík, szuszok (MTsz., NySz. < ^sösék'b), tészta, tészta «* tiszta, tiszta *) TRÓCS. =S TRÓCSÁNYI ZOLTÁN : A XVI. századbeli nyomtatványok e-jelölései. Bpest 1908. **) MEL. = MELICH JÁNOS: AZ «Orthographia Vngarica» és a magyar helyesírás. Bpest 1908.