Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Beke Ödön: Cseremisz nyelvtan - II. 349

CSEREMISZ NYELVTAN. 363 •«bátya», izalan «bátyának» | pürdlg,n «méhsernek» PAAS. Mátkakert. 8. | jüjam «iszom» MNyh3

.

39. Í8Q jüj «ne igyatok» PAAS. KSz. II. 131. ticmgé «tele» PAAS. KSZ. II. 129. | tüng'Cg?) ümbgl «a világ fölött levő» PAAS. KSZ. II. 36. || kM. ísilá', kMAz. Uilá' «mind, összes» WICHM. FUF. VI. 29. | kM. Uüfisam «bezár» WICHM. FUF. VI. 28. 1 iípéa-1% «gyík» WICHM. FUF. VI. 37. || MJr. ila «él» WICHM. 207. j küza «mászik» WICHM. 208. | nömnan «mienk» WICHM. 225. A redukált hangok is illeszkednek valószínűleg minden nyelvjárásban, POEKKA (kCar.), PAASONEN (kUfa) és GENETZ (kP.) szövegeiben azonban nincs jelölve az illeszkedés. A kCar.-ban megvan kétségtelenül; WICHMANN közlései mutatják, s hogy a kUfa és kP.-ben is meg kell lenni, bizonyítja a labiális illeszkedés (példákat 1. 62. pont alatt.).*) Van arra is példa, hogy következő szó első magánhangzójában történik az illeszkedés: kCar. ikidfom lüssm süddskd (= éuőd) «az egyiket a fűbe lőttem» PORK. 38. | kCar. pörtengd «a ház előtt levő hely» (port «szoba » + [kUr.] ondédl «eleje vminek, elül levő») PORK. 46. — Elvétve előreható illeszkedésre is akad példa: kP. püngö fíujdskö küzen éin$es ((fölmászik a fa csúcsára s leül» GEN. 40. (= fiujdéko GEN. 30.) 73. Van még egy fajta illeszkedés a cseremiszben, de csak a legkeletibb nyelvjárásokban: a szóvégi ajakhangú illeszkedée.**) Ez egészen újabb keletű; a nyugati nyelvjárásokban, a kür. és kCar.-ban még az eredetibb redukált hang van meg. A kM.-ben már a fejlődés stádiumában áll a labiális illeszkedés. Pl. kP. sdysaU SZIL. 222. kUfa édrjsale PAAS. ^-laute 66—7. «gyík» «v» kM. sinsáij kür. kCar. sSrjsd'ld, nyJar. kUr. kóla* «egér» WICHM. 208. | ida ondéalal «ne nézegessetek*) WT

ICHM.

223. | kür. sindza. WICHM. 223. sindid, kCar. kM. sinDÍá' WICHM. FUF. VI. 23. kUfa singg, PAAS. s-laute 34. «szem». *) Palatalizált mássalhangzók mellett szintén a magashangú redukált hang fordul elő, pl. nyK. fioidr «vad» RAM. 15. | nyK. édia «a kakas sarkantyúja*) RAM. 132. ~ kP. suja id. SZIL. | kUr. kCar. kd'jíik «vad állat v. madár» WICHM. FUF. VI. 31. j kür. tűi? «beteg» WICHM. 209. **) Vö. SZINNYEI JÓZSEF : Labiális illeszkedés a cseremisz nyelvben. NyK. XXIV. 143.