Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)
Tanulmányok - Beke Ödön: Cseremisz nyelvtan - II. 349
352 BEKÉ ÖDÖN. SZIL. 118. nyK. ÍPmeyoé KAM. 73. «boróka» | kür. serye WICHM. 215. kCar. serye- PORK. 26. nyK. serye EAM. 129. «fésü» j kP. sue flgánsejáger, mergus merganser» SZIL. 205. kE. sue «récze; anas» BUD. CserSz. 48. nyK. ala-soe «tauchente (?)» [vö. cser.. TROICKIJ ola'-soj «mergus albellus, ein tauchender wasservogel» PAAS. s-laute 31 ; mdM. sulgá, {sulgá, mE. sulgo, sulgá «irgendein wasservogel, der gut taucht» ; zürj. sul-ísgé «eine ente» (WICHM.), sulka, sul-tsöé (WIED.) «schallente, glaucion clangula»; votj. mU «taucher»> (WICHM.) (VÖ. PAAS. s-laute 31. és NyK. XXXVIII. 192.)] | kP. sue SZIL. 233. kCar. sue PORK. 39. kür. suerak (középfok) WICHM. 242. nyK. sue EAM. 134. «ritka, gyér» [ kP. kutko sue «hangyaboly» GEN. 48. kCar. sue: sue'ídm (3. szem. birtokrag+acc. ragja) PORK. 32. kür. kutkS-sue ((hangyaboly)) WICHM. 214. nyK. soe «rakás», kStkS'-soe ((hangyaboly EAM. 134. | kP. tene, tene «idén» SZIL. 245. kür. tenesd «idei» WICHM. 245. nyK. te'ne, «idén, most» (vö. kCar. tene'p PORK. 8. teneisd PORK. 57. «idei»). Egyes nyelyjárásbeli vagy rokonnyelvi adatok szerint némely szó végéről egy mássalhangzó, és pedig valószínűleg j> hang veszett el. K. e «>J nyK. i. 61. Két példában a K. e-nek a nyK.-ban * felel meg: kP. kue GEN. 63. kCar. kue PORK. 40. kueéd (3. sz. birtokraggal) PORK. 34. kür. kue WICHM. 218. «nyírfa» ~ nyK. koyi id. EAM. 52. | kP. sopoke SZIL. 227. kCar. sopke PORK. 2. 45. «rezgő nyárfa» ~ nyK. sapki id. EAM. 127. Lehetséges, hogy ezekben szintén eltűnt a végső mássalhangzó. Kedukált magánhangzók. a) Zárt szótagban. 62. nyK. ba-sWr EAM. 11. kCar. (So'stdr PORK. 24. kP. fiastdr SZIL. 286. «seprű; galy, rőzse» | nyK. dődr EAM. 20. kCar. kP. üddr PORK. 2. GEN. 14. «leány» ] nyK. iárd0 m «szalma», üp iár90 m «haj» EAM. 29. kP. üp-jardm «hajfürt» GEN. 3. | nyK. ko'rma£ dököl, marok» EAM. 54. kCar. ko'rnidz PORK. 25. kür. korm§skí>
