Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Gombocz Zoltán: A magyar a-hangok történetéhez 229

A MAGYAR öt-HANGOK TÖRTÉNETÉHEZ. 249 o-ból fejlődött. «Das lappische uo, uö wáre alsó keineswegs aus <i = finn. a entwickelt, sondern das finnische a aus einem o = lapp. o > lapp. uo, uö)) (UL. 136). Ezzel szemben már SETALA (SUS. Aik. XrV3

. 26) utalt arra, hogy az iráni jövevényszavak (szkr. gata- stb. > finn sata stb.; md. azoro < szkr. asura-, av. ahura-) tanúsága szerint nem o, hanem a-hangból kell kiindulnunk, valószínűleg labiális *á-ból. A cseremisz nyelvjárások közül a hegyi cseremisz rendszerint megőrizte az eredeti nyíltabb hangzót: finn cserH. cserK. askel a'skdl osk§l haapa kantaa sapki c

espe

5 ka'ndas ''holen' sopke kondém katkera ka'ísd koce parmas, parma pa'rmd pormo paras, paranemd. sardo pare'más sa'rdd c

elenn

5 poro sordo valkea wa'lySda f

weiss' wolyddo "hell vahtera wastar vasta ivást r

durch' wost Sokkal ritkábban fordul elő az, hogy a finn a-nak a hegyi cseremiszben is o a megfelelője; a fentebb elősorolt finn maksa, kala, kadota ~ hegyi cser. mbkyj, kol, ko'das megfeleléseken kívül még csak a következőket találtam: kaksi sala, md. salasalava H. kok so'ld c

dieb' sol 'ulrne5 K. kok éolo solo. E kettős megfelelést: md. a f. a lp. uö = cserH. a md. a f. a lp. uö = cserH. o csak úgy érthetjük meg, ha felteszszük, hogy a hegyi cser. a, ill. o egy és ugyanazon hangnak két fokát, mégpedig valószínűleg á az erős, o a gyenge fokát képviseli. A keleti és mezei cseremisz a > o hangváltozás újabb keletét bizonyítja az a körülmény is, hogy a tatár (csuvas) és orosz jövevényszavak egy része is részt vett benne :