Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Horváth János: Egy magyar versbeli mondatképletről 128

152 HOEVÁTH JÁNOS. észlelhető világosan. Míg ama legegyszerűbb példák, melyekben a közölés lényeges kellékein kívül egyéb semmi sincs (melyek tehát a «tiszta» typust képviselik), — mint pl. a sokszor idézett O parancsolati, Igazak mondási. — a verstani kényszeren kívül más okot nem árulnak el. Mindamellett, ha a psych. alany mondattani önállósulásának csak formai (verstani) oka volna, akkor a magyar verselés jóformán csupa merő közölésből állna. Mert hisz az a verstani elv, mely az enj amb eme n t-t tiltja, állandóan, minden egyes esetben működik; s akkor azt kellene várnunk, hogy valahányszor a mondat áttörik a második sorra, az előrósz éppúgy magára maradjon, az utórész éppúgy alakuljon ki, mint a közölésben. Világos tehát, hogy a verstani kényszer önmagában véve nem adhatja kielégítő okát e jelenségnek. El kell fogadnunk, hogy az, a mit amaz analóg mondatképleten kétségtelen biztossággal észleltünk, t. i. a psych. alanynak mondattani függetlenségre törekvése, a közölésben is megvan, s egyik főtényezője e mondatképlet létrehozásának. A psych. alany azonban nemcsak mondattani, hanem verstani önállóságra is törekszik, vagyis önállósága kifejezéséül igyekszik valamely ritmikai egységet (sort, esetleg csak ütemet) teljesen kitölteni, maga részére lefoglalni. Erre a meggyőződésre, melyet a gondolatbeli és ritmikai szakaszok egybevágásának már említett törvénye is támogat, még a következő megfigyelések vezetnek: Tréfás, játszi hangú dalokban láthatni effélét: Hajdanában-danában Csuda történt Budában. (T. Est. V.) Tudjuk, hogy ez nem közölés; elég az első szó helyére ezt tennünk: hajdan, hogy meggyőződjünk róla. De kiinduló lehet a következőkhöz. A mondatot kezdő szó, nem töltvén be a sort, tulajdon hanganyagából ismétel annyit, a mivel a sor betelik, hogy egy jelentékeny ritmikai egységet ő maga foglaljon el. Bárki elhiszi, hogy közölésben is lehetne ilyenféle. Lehet, hogy van is : nekem nincs rá példám. De átveszem innen a s o r-