Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

14 MELICH JÁNOS. ben jól ismert dubrava, dobrava «erdő»-t (1. VONDRÁK, Vergl. Gr. II. 410, 430.: dobrava, dőbrova) jelentő szó, kétségtelen; hogy ez a dumbroa a mai zágrábmegyei négy Dubrava község valamelyike, szintén kétségtelen. Végül az is kétségtelen, hogy ez a szó még a XII. század elején is a kaj-horvátban orrhangú magánhangzóval hangzott (máskép magyarázva Archív, XXX. 154.). Más hazai és nem hazai példákra ezúttal nem hivatkozom, csak ismétlem, azok a szláv eredetű szavak, a melyekben a magyarban -om + konzonáns, -en -f- konzonáns van, nem bizonyítanak a mellett, hogy bolgár átvételek, a mint azt külömben már VONDRÁK W. is megírta, mondván: «Auf die slav. Lehnwörter im Magyarischen, Eumánischen u. s. w. kannman sich nicht berufen, wie es MIKLOSICH tat, weil es sich nijcht beweisen lásst, dass diese Worte nur aus dem Altkirchenslavischen entlehnt worden w á r e n » *) (1. VONDRÁK W.: Vergl. Gram. I. 114.). ASBÓTH egyik fontos «hangtani mozzanata*) tehát nem bizonyít csak az ő felfogása helyessége mellett, mert e hangmegfelelésnek olyan bizonyító ereje, a milyet neki ASBÓTH tulajdonít, szerintem is, meg a szlavisták szerint is, hogy ne mondjam más szlavisták szerint is, nincsen. b) A félhangzók. A második «hangtani mozzanat», a mely szláv jövevényszavaink többségének bolgár eredete mellett szólna, ASBÓTH szerint a szláv félhangzók :**) a kemény i,-nek és a lágy t-nek a magyar megfelelői. ASBÓTH ezt ily határozottan nem mondja ugyan bírálatában, abból azonban, hogy a bírálatban a varsa (97. 1.) és a gerlicze (41. 1.) szókról írt fejtegetésében hivatkozik egy orosz nyelven megjelent értekezésére (az értekezés czíme: Eefleksz *) Én emeltem ki. Itt jegyzem meg, hogy A. a JAGICFestschrift 235. s köv. lapjain külön értekezést írt azokról a szláv eredetű szavainkról, melyekben az ó-egyházi szlávban Ő, e van. **) Én azokkal a szlavistákkal tartok, a kik a kétféle jer-t «halbvokal»-oknak nevezik, ASBÓTH meg azokkal, a kik az «irrationalis hangzók» kifejezést használják.