Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK EEEDETÉKÖL. 15 szlov vida tvbt-trbt i tl'ht-tlht v madtjarskych zaimsztvovanijach; különlenyomat a «Szbornik sztatej po szlavjano-védéniju» II. kötetéből; hasonló nézet AsBÓTHtól Nyr. 29:564., azonos nézet NyK. 33: 217, 233. stb.), joggal mondhatom, hogy az ott kifejtetteket ma is vallja. Ez orosznyelvű értekezéséről részletesen írtam a Nyr. 36 : 156. s köv. lapjain, s azt állítottam, hogy a benne kifejtett nézetek szláv és magyar nyelvtörténeti szempontból egyaránt helytelenek. — Hogy azonban kiki lássa, hogy ASBÓTH ez orosz nyelven kifejtett nézete már alapjában is téves, a mennyiben egy mai bolgár nyelvjárási sajátságot egyszerűen áttesz a IX., X. századba, a nélkül hogy erre más alapja volna, mint az ő szellemében magyarázott szláv jövevényszavaink fejlődése és az ugyancsak általa feltételezett hazai Duna-Tisza-közi honfoglaláskori bolgár nyelvjárás, a Nyr.ben mondottak kiegészítésére írom a következőket. A félhangzók előfordulását illetőleg két esetet kell megkülömböztetnünk; az egyik eset, mikor a %, L r vagy l társaságában fordul elő,*), a másik, a mikor ettől független helyzetben található. Az r és l társaságában előforduló T>- ós L-re vonatkozólag ismét két eset lehetséges, t. i. az ősszlávban vagy r, l előtt, vagy pedig r, l után következett a L, L. A szó eleji szláv r-, i-ektöl eltekintve tehát azt mondhatjuk, hogy az ősszlávban voltak olyan r- és Z-lel hangzó szavak, a melyekben a L, L az r, l előtt, és olyanok, a melyekben r, l után hangzott. Példán megvilágítva e dolgot, vegyük a bolha ós a korcsma *) Vö. MIKLOSIOH FR. : Über den Ursprung der Worte von der Form aslov. trtt . . . Denkschriften XXVII. köt. A hangzást illetőleg 1. LESEIÉN, Altbulg. Gr. 5. 1.: ó-egyh. szláv L == «vielleicht. . . kurzer ö-artiger Laut», L = «wahrscheinlich ... kurzes geschlossenes e»; r és l társaságában ősszláv íÍLt(L), ín>t(L)-ben L, L hangzik, ellenben ősszláv ÍLZÍ(L), t%rt(b) = tlt, trt. — VONDRÁK nézetét 1. Vergl. Gr. I. 135. és Altk. Gram. 81. OBLAK nézetét 1. Archív XVI. 154. MIKLOSICH felfogását 1. Vergl. Gr. P. 4, 5, 19, 79, 109. 141. — A mai bolgár i>-ról vö. JAGIC, Die Slawischen Sprachen, Die Kultur der Gegenwart I : IX : 20: «im Zusammenfall verschiedener Vokale in einem einzigen trüben, etwas nach a ausklingenden Laute». A nyelvjárási ejtésekről MILETIC, CONEV, OBLAK és BERNEKEK EtWb. 5. A hazai kath., tehát latinbetűs bolgár könyvekben talt(r), tlat(r) az írott alak.