Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Horváth János: Egy magyar versbeli mondatképletről 128

• 146 HOEVÁTH JÁNOS. kiegészíti: Igazak mondást. Ennek folytán az első sorban ritmikai önállóságra jutott hanganyag, mint mondatrész is magára marad. Mihelyt a második sorba áttört csonka mondat kiegészítésének szüksége felmerül, jelentkezik a másik tényező, a gondolatszaporítás legelemibb módja: a gondolatritmus ösztöne. A kifejezendő összképzet már elemezve van ugyan (0 parancsolati— Igazak), de elemei a ritmikai határ két oldalára hullva szétesnek: az összképzet eredeti egysége a versbeli kifejezésben elkallódott: nincs mondat: mert a mondat nem csupán elemzés, taglalás, hanem egyúttal egységbe foglalás is. Újból megindul tehát a mondatalkotás e kényszerű helyzetben: az a mondatdarab (igazak), a mely az első, sikertelen elemzés folyamán állítmánya volt az első sorba kivetődött lélektani alanynak, most e második kísérlet során a mondatalkotás alapjául fogadtatik el, lélektani alanya lesz annak a mondatnak, a mely most van kialakulóban s a mely lényegében nem mondhat mást, mint a mit az első akart. S ekkor a már egyszer kifejezett, de most mégis hiányzó képzet helyére, associatiós felidézés folytán, egy rokona állíttatik be: parancsolati helyére a vele rokonértelmű mondási.*) A mit tehát a verstani elv megakasztott, vagy megzavart, helyrehozta, elsimította a gondolatritmus. Es talán még valami ezen kívül: t. i. a rímszükséglet.**) Igaz, hogy a rím nem feltétlen kelléke a verselésnek, s az is igaz, hogy találni példákat, melyekben a közölésnek csak a rím híja: mert hwseggel igeretit be tell'esite mondásat. (Batthyányi kódex, 21. 1.) *) Ez eljárás kényszerűsége sokkal érezhetőbben tűnt volna ki, ha példának dallamosabb sorokat 'választottam volna, pl. HIMFY e sorait : Szilaj kedvét I tölthetném Gyönyörűség j ... roelyben a három szótag hiánya a mondat csonkasagaval együtt igen erősen érzik. (Tedd hozzá: szenvednem.) De meg akartam maradni azon példánál, melyben a közölésbeli mondatalak prádikativ-attributiv jellegét mutattam M. Arra a czélra pedig egyszerűbbet nem találhattam volna. **) Csak a rím-kényszer magyarázza meg, hogy az ú. n. leoninusok meglehetősen felkapták : «Míg rövid éltének folyamatja kinyiltt idejének* (GYÖNGYÖSSI JÁNOS). «Vért, nem szilva-levet, hordoz; erébe hevet» (u. az).