Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

\$ MELICH JÁNOS., i. nyítékok, közt a magyar keresztény terminológia szláv része is szerepelt, de az én művem második részének hatása alatt ez a tanú kiszorult a vallók sorából. ,." ;;• Kissé részletesebben kell megvizsgálnunk,, vájjon azok á «hangtani mozzanatok» mind a mellett szólnak-e, hogy a szók többsége b o 1 g á r nyelvjárásból került. Egyenként fogom e hangtani mozzanatokat venni, mert ASBÓTH mostani bírálatában is utal reájuk; s mert ki akarom mutatni, hogy éppen ASBÓTH miatt kellett a bizonyításnak egy másik, nem hangtani módját választanom. Hiszen azok, a kik ismerik munkásságomat, nem állíthatják, hogy én a «hangtani mozzanatokat*) nem a legfontosabbaknak tartanám. De van a hangtani kritériumoknak is egy határuk, a melyen túl a hangszabályosságok legszigorúbb figyelembe vételével sem lehet sokszor az igazságot megközelíteni (vö. pl. a polgár szó vitáját a MNyv.-ben). A következő sorokban mármost azt bizonyítom, hogy ASBÓTH több olyan hangmegfelelésre mutatott reá, s írt a bolgár hatás javára, á melyek éppúgy vallhatnak más szláv nyelv mellett is. a) Az orrhangú magánhangzók. ! Az első ezek közt a szláv orrhangú vokálisok kérdése, Ha mi olyan szavainkat, mint szomszéd, rend stb., a melyek szláv eredetű szavak, szláv nyelvi megfelelőikkel egybevetjük, azt fogjuk látni, hogy a szláv nyelvek legnagyobb részében a magyar -om-,-en- helyén ma tiszta vokális van (vö. pl. szomszed = GS. soused, or. susédi*, szerb-hory. susjed, szlov. sqsed stb...} rend =± cs. rad, szerb-horv. red, szlov. r£d stb., 1. még ASBÓTH: A szláv szók a magyar nyelvben 18—30. h). Az ó-egyh. szláv nyelvemlékekben azonban a magy. -om-, illetve -ennék a megfelelője nem tiszta, hanem nazalizált vokális; ott a szomszéd, rend szavaknak megfelelői cffici^Vk-nek, pA^-uek vannak írva, a mit a tudomány ma sősédí-nek, red^-nek olvas.*) *) Hogy a bolg. fi, egykor ű-nsk hangozhatott, arra vö. jAGid-Restschrift 486; a hangzók későbbi sorsára vö. StatBJi po slavjanovjedjeniju II. 186. Ez az ü hangzás azonban nemcsak a bolgárból mutatható ki, hanem más szláv nyelvből is. \