Nyelvtudományi Közlemények 38. kötet (1908)

Tanulmányok - Pröhle Vilmos: Tatár nyelvjárási adalékok - I. 63

98 PROHLE VILMOS. 147. sában t'ébé sáré ölten. 148. sáuwarya sete juk, kerekarya fjune juk, 149. sául§k bik zur bájl§k déjldr. 150. süda kitud ezé bélénmás. 151. sükgr kuijj kwrér, áksak kuip jérér. 152. táwuk simérsd, kwté bérésér. 153. tuj uipkáséz bulmas. 154. tátle tél jelanne énéndán ceyara. 155. táu táuya bérélmdsá dd, dddm ddámgd bérélér. 156. yákelsez dusttan yákelle dusman ártek. 157. yájepsez bér Alla-y§na buler. 158. yáj§ps§z dúst ézldgdn dustsgz káler. 159. fák§r késénél) ákcasg tömd bulgp keck§ra imés. 160. kaja bársay da bér kójás. 161. kárra káryangy kuizén cekarmas. 162. káryaney bér kmzé bukta, ikéncésé ukta. 163. kájtkan málda bdrdkdt bár. 164. kárya uizénéy bálasen «áp-áyemr> dip sSjdr imés. 165. kanak éj éjdsénéy iságé. 166. kgjeya tekörma; kájtgp sü écársén. 167. köl ásayanen suíjlár. 168. kdlyan éská kár jáuivar. 169. kezem, siyd djtdm; kiléném; sin teyla! .170. kgzarcp c§kkan köjásne bólöt káplej. 171. káryadan kárya tayar. 172. kárama késénéy uize'ná, kára áney swbzén'i. 173. kibdn ástenda teckan vxlmás. 174. kirpé bálasgn ujómöróyenam, jámósákkenam» dip söjár imés. 175. késégd cókör kázma, lazéy t'ésdrsén. 176. k'éűudáii djr§lyan kujne buiré ásaj. 177. kiup kártlar écéndd bála buler dana, kwp bálalar tével szaporodnak a hősök. 147. Az eke alja sárarany. 148. Megfejéshez teje nincs, megnyíráshoz gyapja nincs. 149. Az egészséget igen nagy gazdagságnak mondják. 150. A vízen nem ismerhető fel a hajó nyoma. 151. A vak sokat lát, a sánta sokat jár. 152. Ha a tyúk meghízik, feneke összenő. 153. Lakodalom nincs bosszúság nélkül. 154. Édes nyelv a kígyót is kicsalja lyukából. 155. Ha hegy a heggyel nem egyesülhet is, ember emberrel egyesülhet. 156. Esztelen barátnál többet ér az okos ellenség. 157. Hibátlan csak az egy Allah. 158. A ki hibátlan barátot keres, barát nélkül marad. 159. Mint mondják, a szegény ember pénze daruvá válik és kiáltoz. 160. Akárhova mégy is egy a nap. 161. Varjú varjúnak a szemét nem veszi ki. 162. A varjúnak egyik szeme a trágyán, másik a nyílon. 163. Visszakerült jószágon áldás van. 164. Mint mondják, a varjú azzal beczézi fiát, hogy «hófehérkém.» 165. A vendég a házigazda szamara. 166. Kútba ne köpj; ha visszatérsz, vizet iszol. 167. A szolga azt beszéli, a mit evett. 168. Maradó (halogatott) dologra hó •esik. 169. Lányom, neked mondom; menyem, te hallgass ide! 170. A vörösen (tüzesen) kelő napot felhő borítja el. 171. Varjútól varjú születik. 172. Ne nézz az emberre magára, tekints •szavára. 173. Boglya alatt nem döglik meg az egér. 174. Mint mondják, a sün is úgy beczézgeti a fiát, hogy «gömbölyűcském», «puhácskám» ! 175. Másnak vermet ne áss; magad esel bele! 176. A nyájtól elvált juhot megeszi a farkas. 177. Sok öreg