Nyelvtudományi Közlemények 38. kötet (1908)

Tanulmányok - Pröhle Vilmos: Tatár nyelvjárási adalékok - I. 63

TATÁK NYELVJÁEÁSI ADALÉKOK. 99 écéndá kárt bulgr bála. 178. kmkká ménsay, ájaygydan tárté?'; jirgá kérsdy, kóláyeydan tárter. 179. kuip síuzdán áze já%se, áz suiznéy uizé jáyse. 180. kuizdán tuskán téldán tesá. 181. máj­culmágé tgsgndan bélénér. 182. mái éjáséná óysár imés. 183. har kémnéy bármar g uizéná tába kákré. 184. jáman sgjgr jázda bó­záular. 185. játimnéy kárne jidé. 186. juilárné cácép uistwrmáj­lár, ul nizé wsá. 187. jáysglekka jáyselek har késénéy ésé dér, jámanlgkka jáyselek ir késénéy ésé dér. 188. jeylamayan bálája imcák birmájlár. 189. jil téjmáj vúán básg sélkénmás. 190. játim­lárnéy bájrámé jáye kuilmák kéjgándá. 191. jitkán k§z kijáuidán kurekmas. 192. jöklajan j§lann§y kgjrgygna básma. 193. jáyse átka bér kámc§, jáman átka méy kámce. 194. jukne kirak táp­t§r§r. 195. juldasey sükgr bulsa, kiuzláréyné jómóp tör. 196. jáysg yáten árgs óngn kábab itár, jáman %átgn bódáj ónén yarab itár. 197. jáman át bélán téréigándán jáyse át belán utlgánéy ártgk. 198. jglan cakkan késé kindérádan kurkar. 199. jidé tápkgr uilcá, bér tápkgr kis. 200. jáysgya éjárgán cácákká, jámanya éjárgán tözákka. közt a gyermek tudós lesz, sok gyermek között az öreg gyer­mekké lesz. 178. Ha égfelé szállsz, lábadnál fogva húz, ha föld alá bújsz, fülednél fogva húz. 179. Sok szóból kevés jó, kevés szó maga jó. 180. A mi a szemből kiesett, a nyelvből is kiesik. 181. A vajas fazék kivülről megismerhető. 182. A jószág gazdá­jához hasonlít. 183. Mindenkinek az ujja maga felé görbül. 184. Eossz tehén tavasszal borjazik. 185. Az árvának hét gyomra van. 186. A bolondot nem vetés útján termesztik, az magától terem. 187. Jóért jóval (fizetni) mindenkinek dolga, rosszért jóval igazi (derék) ember dolga. 188. Nem síró gyermeknek nem adnak emlőt. 189. Ha szél nem éri, nem rezeg a fű teteje. 190. Az árváknak akkor van ünnepük, mikor új inget öltenek. 191. Eladó leány nem fél a vőlegénytől. 192. Alvó kígyónak ne lépj a farkára. 193. Jó lónak egy korbács, rossz lónak ezer korbács. 194. A meg nem levőt megtaláltatja a szükség. 195. Ha útitársad vak, a szemeidet csukva tartsd. 196. Jó asszony rozslisztből pecsenyét csinál, rossz asszony a búzalisztet is el­pocsékolja. 197. Többet ér jó névvel meghalnod, mint rossz névvel feltámadnod. 198. A kit kígyó mart meg, az madzagtól is fél. 199. Hétszer mérj, egyszer vágj. 200. A ki a jót követi, virághoz, a ki a rossz után megy tőrbe (jut). 7*

Next

/
Thumbnails
Contents