Nyelvtudományi Közlemények 38. kötet (1908)

Tanulmányok - Pröhle Vilmos: Tatár nyelvjárási adalékok - I. 63

TATÁR NYELVJÁRÁSI ADALÉKOK. 97 kai éslaj. 119. bdjrdmddgé ásgy bulmas, ályandaye %átgngy bul­mas. 120. báygtsgz bálangy áuze áska téjsd, bórnóndan lián áyar.. 121. tatárra télmác kirákmás. 122. téléncénéy kápcgye tulsa da, kiuzé tujmas. 123. tinták tipsd timer eza. 124. tuymayan bálája bisék élmájlár. 125. tisék jgrtektan keld imés. 126. tátamgy fá­kéig testán suy kilá imés. 127. tüyan jirddn tujyan jir jáyse.. 128. tilédán tuyrg yabár. 129. bér tőkSrgdn tékérekné kire jót­mejlar. 130. tejá kgjrgyg jirgá jitkánén kém kuirgán bár? 131. tuyrg tél tás jár gr. 132. tilédán söráma, id iuze ajter. 133. tilé kgzglya asek. 134. cen kuiyéldán jgylayac sukgr kuizdán jás cgyar. 135. cnivás bélán düst bulsay, cábatasgn tuirgá kujar^ 13G. yálk kájyusgn yán cikár, yán kájyusen kém cikár f 137. hisablaskan duslar örósmas. 138. dáutlátnéy kádre bétkác bélénér.. 139. diné báskangy filé báska. 140. düst kárar básgya, dusman kárar ájaygya. 141. dunjá bér bitén kuirsatá, bér ktutén kuirsátá. 142. ürgsngy yákgle mgjgk ástgnda. 143. suilásá bélmágán késé­dán Srd belgán ét ártgu. 144. séjáksez tél nej dimás. 145. sulit stdü kiurénmds sejgáii sulü kuirénér. 146. suyus bétkác bátgr kwbájér. dolgozik, a kéz dolgozik. 119. Nem az lesz ételed, a mit ünnep­napon eszel; nem az lesz feleséged, a ki volt, mikor elvetted. 120. Ha szerencsétlen gyermeknek a szája ételhez ér, elered az orra vére. 121. Tatárnak nem kell tolmács. 122. A koldusnak, ha zsákja megtelik is, szeme nem lakik jól. 123. Ha bolond rúg, vasat tör. 124. Meg nem született gyermeknek nem akasz­tanak (nem készítenek) bölcsőt. 125. Lyukas nevet a rongyoson. 126. A mondásként a tatár esze későn jön meg (testán suy: az alkalom, az eset után). 127. A szülőföldnél jobb az a föld, a hol az ember jóllakik. 128. Bolondtól igaz híradás. 129. Az egyszer kiköpött köpést vissza nem nyelik. 130. Ki látta, hogy teve farka földig ért. 131. Igaz nyelv (szó) követ hasít. 132. Bolond­tól ne kérdezz, az maga megmond (mindent). 133. A bolond a vörösbe szerelmes. 134. Ha igaz szívből sírnak, világtalan szem­ből is kicsordul a könny. 135. Ha csuvassal barátkozol, bocs­korát a főhelyre teszi. 136. A nép gondját a király húzza (viseli). a király gondját ki viseli? 137. Egymással leszámolt barátok nem verekesznek (= clara pacta, boni amici). 138. A jómód értékét fogytával tudja meg az ember. 139. Más vallásúnak más a cselekedete. 140. A barát a fejedre néz, az ellenség a lábadra néz. 141. A világ hol az arczát mutatja, hol a hátulját mu­tatja. 142. Az orosznak az esze a bajusz alatt van. 143. Beszél­getni nem tudó embernél többet ér az ugatni tudó kutya. 144. A csonttalan nyelv mit nem mond? 145. Nem a szép látszik szépnek, a szeretett látszik szépnek. 146. A harcz végez-Nyelvtudományi Közlemények. XXX VIII. 7

Next

/
Thumbnails
Contents