Nyelvtudományi Közlemények 38. kötet (1908)

Tanulmányok - Pröhle Vilmos: Tatár nyelvjárási adalékok - I. 63

94 PEOHLB VILMOS. kém kisá, áyar sul jáyj§. 40. ét uiz kgjrgygn uizé kuitarmásá, áne kém kmtárér'1

41.

álma áyacendan jgrak tesmás. 42. áwul áwuz, urman kólák, k§r kmz. 43. ákcane julda tápsay da sánab ál. 44. iké kárbuz bér kultekka s§jmas. 45. iké táká básg bér kázanya sgjmas. 46. ána kviylé bálada, bála kuiylé dálada. 47. ásayan bélmas, turáyan bélér. 48. uirdák birsáy, káz ál§rs§n. 49. át§y jáman bulsa, sát§p kót§l§rs§n, yáten§y jáman bulsa, riicék itársen. 50. ájaygydayg itégéy tár bulsa, dunjá kiylégéndá nifájda 2 51. vikséz bála utz kéndégén uizi kisa im.es. 52. isák tuisák kádren bélmás. 53. ácü jótü táu jótü. 54. áltgn jirda játmas. 55. át ázg§n§ tájya éjárér. 56. ir késénéy har buwungna bér %át§n. 57. őrá bélmágán ét éj éjáséná kunak kitérér. 58. jukar§ ur§n bárda, tuibán ütgrma. 59. iutm;is balta söják cábarya jár§j.

60. ir sáfárdá bélénér, át cánada bélénér. 61. ádám sudár, takdir kölár. 62. jásné át bázargnda sórgjlar. 63. ána sete bélán kérmágán tana sete bélán kérmás. 64. ájakka tártsay, báska juk; báska tartsay, ájakka juk. 65. irta öjlángán ulgna k§z§na kinángán. 39. A ki a kutya farkát levágja, annak az jó. 40. Ha a kutya maga nem emeli fel a maga farkát, ki emeli föl? 41. Az alma nem esik messzire fájától. 42. A falu száj, az erdő fül, a róna szem (= mindenütt kell az embernek szavaira és tetteire ügyelnie.) 43. Ha a pénzt az úton találod is, megolvasva vedd magadhoz. 44. Két dinnye nem fér egy hón alá. 45. Két kosfej nem fér egy üstbe. 46. Az anya szíve a gyermeken, a gyermek szíve a réten. 47. Nem az tudja, a ki eszi, hanem az a ki aprította. 48. Ha kacsát adsz, ludat kapsz. 49. Ha rossz a lovad, ha eladod, megszabadulsz tőle; ha feleséged rossz, mit csinálsz? 50. Ha a lábadon levő csizma szűk, mi hasznod van abban, hogy széles a világ. 51. Mint mondják, az árva gyermek maga metszi el köldökét. (Itt a «mint mondják» v. «a mondáskint» értelmét az imés fejezi ki, mint alább is több helyen úgy példabeszédekben, mint elbeszélésekben.) 52. A szamár nem tudja a derékalj értékét. 53. Haragot elnyelni annyi mint hegyet nyelni. 54. Az arany nem hever a földön. 55. Hitvány ló csikó után megyén. 56. Férfi embernek minden izére egy asszony. 57. Ugatni nem tudó kutya a házi gazdának vendéget hoz. 58. Ha fent van hely, ne ülj alant. 59. Életlen balta csontot törni való. 60. A férfi hadban tűnik ki, a ló szánkóban tűnik ki. 61. Az ember beszél, a sors nevet. 62. A kort lóvásáron kérdik. 63. A mi az anyatejjel bele nem ment (az emberbe), az a tehén tejével sem megy be. 64. Ha a lábadra húzod, fejedre nincs; ha a fejedre húzod, lábadra nincs. 65. A ki korán háza-