Nyelvtudományi Közlemények 38. kötet (1908)

Tanulmányok - Szinnyei József: Adalék a finnugor fokváltakozáshoz 277,

ADALÉK A FINNUGOR FOKVÁLTAKOZÁSHOZ. 281 A két csoport -fjének megfelelői a vogulban és az osztjákban meglehetősen összeestek, de a többi nyelvben határozottan eltérnek egymástól, mint a következő összeállítás mutatja: Első csoport. f. Ip. md. cser. votj. zürj. YOg.-OSztj. yk ~»)f T$.gg>^gg yg yg (y) g L. gg ~ kk K. yk g 9A", ^ stb Második csoport. f. Ip. md. cser. votj. zürj. vog.-osztj 0 N. gy,yy ~ y íj,j,v,0 1. ö 1. 0 1. Ö yk, y stb L. ky, yy <-v y .2. í/^f, y 2. w 2.. ti K. y, yy ^ y SETALA (Über einen «gutturalen» nasal im urfinnischen: Festskrift til Prof. Vilh. Thomsen 230. s köv. 11.) kimutatta, hogy a f. jaa, pii, scia, *my'ó- szavak a következő ősfinn alakokból fejlődtek: *jáya, *piyi, *sáyá, *möyö. A magyar alakokra nem reflektál, mert azokra ezen eredet kimutatása czéljából nem volt szüksége. («In dem verzeichnisse — mondja jegyzetben — werden nur die am meisten aufklárenden, nicht allé verwandten wortformen aus den verschiedenen finnisch-ugrischen sprachen angeführt.») Mármost az a kérdés, hogy a második csoportbeli magyar szavak -g-jét szintén korábbi -y-ből fejlődöfctnek tartsuk-e. Mielőtt erre a kérdésre megkísértenők feleletet adni, számba kell vennünk, hogy azon finn szavak között, a melyeket SETALA ősfinn *-??-es alakból fejlődötteknek bizonyított, olyanok is vanportjába sorozta be; de az sem lehetetlen, hogy a -tt- korábbi *-^i-ből való (a következő hangfejiődéssel: *-yt->*ykt->*-kt> -tt-; — ??+mássalhangzó között kifejlődött k-t több esetben találunk pl. a md.-ban; vö. joyks ,bogen, armbrust', iyks, schabmesser' < *joys, iys SETALA : Festskrift til Prof. Vilh. Thomsen 236; vö. még PAASONEN, Mord. Lautl. XII. és 43; s-laute 7); ez esetben a jánnittáa alak eredetibb volna a jannettácí-nél (vö. verise- ,véres' < *vereyse-).