Nyelvtudományi Közlemények 38. kötet (1908)

Tanulmányok - Szinnyei József: Adalék a finnugor fokváltakozáshoz 277,

280 SZINNYEI JÓZSEF. pane id. (WIKL. lev. közi.)1

); lpK.

papine, paji ,zahnc

;

páitie/emes, pa{netemes ,zahnlos' (GENETZ). — Vö. MUSz. 524. ég ,1. aér; 2. ccelum' (NySz.) «v f. saá ,tempestas, variatio tempestatis' | lpK. say ,wetter' (GENETZ). — Vö. SETALA : Festskrift til Prof. Vilh. Thomsen 230; PAASONEN, s-laute 130). mög ~ cser. md0

yge's

,zurück, wiederf

(BAMST.)

; möyges ,vissza; zurück; haza; nach hause' (SZIL.) | ? mdM. vielíi ,zurück, wiederunr; mefole, mel's ,nachher, hinterdrein'; mdE. mellev ,\vieder, zurück'; rhejte, rnejü'e ,nach' (PAAS. lev. közi.; a szóközépi mássalhangzóra nézve vö. mdE. xkele ,vor' ~ mdM. iyg?Xe és PAAS. Mordw. Laútl. 41—44) | f. ¥

myö- < %o-: myöha ,serus'2

);

myosta-nT myöstytá-n ,widerrufen, zurücknehmen*; myösteleikse ,káántyá; [visszafordulni]' (Kai. 49: 162); «északi vepsz» o: lűd myös ,takaisin'; [vissza] (GENETZ, Suomen partikkelimuodot 150) | lpN. mayyái pintér' (illat.)', mayisi ,hinter (wo ?)' (8US. Tóim. XX. 72); lpL. mayyé- (összetételekben) ,hintere'; mayyái ,hinter, nach'; mayyep, mayép, der spatere, darauffolgende'; maíjémus ,der letzte' (WIKL.); \])\i. maLyye

,das hintere'; mayya ,nachher, nach'; mayyas ,nach hinten'; ma.yemis, ma{

yemus

,der hinterste, der spáteste, der letzte' (GENETZ). — Vö. MUSz. 633. ideg «*J osztj. idndl, idnD3, iö<np% ,bogensehne' (KAEJ., OL. 188); jdntd, i£nidy' ,jánne etc' (PAAS. lev. közi.) j vog. jantoy, jánteiv, jántsuw ,bogensehne' (MUNKÁCSI, ÁKE. I. 576); jantuiá. (MŰNK., vö. HAZAY 0. A vogul nyelvjárások első szótagbeli magánhangzói 30) | cser. iySöy ,der strang, die sehne (des bogens)' (EAMST.) I f. jánne, g. jantee-n , eh orda, nervus, tendo (pl. in arcu jaculatorio)'. — Vö. MUSz. 808, a hol a cser. szó nincs meg.3) *) N. cin < *gy, L. tn < *ky: vö. N. cagyat, diai. cádmit ,schleichen' (~ K. cayyi-); L. loggyit, St. lutnit ,erheben' (~ K. loyyi-); N. bagye, badnje (1. alább a fő szónál); N. suogyo,. suodnjo ,sumpf, morast' (SÜS. Tóim. X. 310—311). -) A jelentésre nézve vö. lpK. ma^yyed ,spát' (GENETZ). 3) A f.

janne, g. janteen (tő: jántee-) mellett van jánsi, janii, g. jannen (tő : jante-), jönni, g. janiién (tő: janne-), jantti, g. jiintin (id.) is. Ezek a janne szónak jannettáa > jannitíaö ,feszít, megfeszít' származékából való elvonások lehetnek; maga ez a származék pedig úgy jöhetett létre, hogy a nyelvérzék a janne szót másféle eredetű -e-végű szavak (*~eh, g. *-eyen) cso-