Nyelvtudományi Közlemények 38. kötet (1908)

Tanulmányok - Pröhle Vilmos: Tatár nyelvjárási adalékok - I. 63

TATÁR NYELVJÁRÁSI ADALÉKOK. 107 álasg bár késé siketté áyca sóráj dgr. mun§tj éséndén yájran bulep écéndén «jukisá bu késégd uizém ónótkan bur$gm bár-mi kán H dip, ujlap, ddáb bélán-géná «já kárendas, nindáj áyca sórájsgn? mindá yákgy bár-mu?« digán. fáker ájtkán: «báli, yákem bár. béz bárgmgz da bér ádám átangy bálalare, bér bérémézgá kárgndáslár bulamez. kárgndáslárnéy málé urták bulgrya téjés. sinéy bukadar bájlgyeydan miyá tejéé elesne sórgj kildém» digán. báj «bik yus kildéy, kárgndás; rástng ájtásén. min siyd téjés elemé árteye bélán birajéni)) dip késdséndán bér kára, ákca cgkargp birgán. fáker *hu nicék zólóm i bukadar bájlgktan miném elesem bér ákca-ygna-mu ?» digác, báj ájtkán: «miném bukadar bájlejem bulsa, sulkadaruk sínén kebek kárendáslárém dd kuib. agár ul kárgndáslárémá hámmáséná sulaj bérár ákca birá kitsám ide, bu málgm-ygna tuigél, dáye muney kadar jezláb ártek bulsa da, jitmás. siyá éléséyá tejár kadárdán jezláb ártgk birdém. kuib dáywá kgla báslasay, bu bér ákcangy j'éz éleséndán tuksan tüygzgn kájtargp birérgá kirak bulgr» digán imés. bu gáwabng ájtkác, gjátsgz dárwis rím bulep sul bér ákcane séjénép álgp kitkün ímés.*) mutatna, vagy a tisztességet megtartaná, pénzt kér, mint olyan ember, a kinek járandósága van. Ennek dolgán elcsudálkozva (a gazdag) magában így gondolkozott: «Hátha ennek az embernek tartozásom van, a miről magam megfeledkeztem)) s aztán egész finoman így szólt: «Testvér, miféle pénzt kérsz? van rajtam követelésed?" A szegény ember így szólt: «Igen is, van jussom. Mi mindnyájan egy ősapának vagyunk gyermekei, s így egymásnak testvérei. Testvérek vagyonának közösnek kell lenni. A. te nagy gazdagságodból az engem megillető részt kérni jöttem.» A gazdag így szólt: «En a neked járó részt megadom neked tetézve.» Ezzel erszényéből kivévén egy apró pénzt, odaadta. A szegény így szólt: «Micsoda igazságtalanság ez? Akkora gazdagságból az én részem csak egy pénz?» a mire a gazdag így szólt: «Ha nekem ennyi vagyonom van, ugyanoly mértékben sokan vannak hozzád hasonló testvéreim is. Ha ama testvéreim mindegyikének így egy-egy pénzt adnék, nem csak ez a (mostani) vagyonom, hanem ennek százszorosa legyen bár, nem volna elég. Neked a részedül kijárónál százszorosan többet adtam. Ha sokat kezdesz feleselni, eme pénznek kilenczvenkilencz századrészét kénytelen lesz visszaadni.)) A mint (a gazdag) ezt a feleletet elmondotta, a szemérmetlen koldus megnyugodott s örömmel vévén azt az egy pénzt, elment. *) A birá kitsám ide «adnék, adnám» kifejezésben a kitcsak segítő ige.