Nyelvtudományi Közlemények 37. kötet (1907)

Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom (VI.) 22

A magyar szótárirodalom. (Hatodik közlemény.) 6. PÁPAI PÁEIZ FEEENCZ «Dictionarium»-a. MOLNÁE ALBEET élete folyásából naplója és munkái alapján meg tudtuk állapítani azokat az okokat, a melyek szótára megírására késztették. PÁEIZ élete folyásából (vö. DÉZSI LAJOS: Magyar író és könyvnyomtató a XVII. században. Bpest 1879. = «Magyar tört. életrajzok XIV. 2. az.*), naplójából (vö. Irodalomtört. Közlemények II.) nem tudjuk pontosan megjelölni azokat az okokat, a melyek közrehatottak, hogy PÁEIZ, ez a tudós orvos és híres nagyenyedi tanár szótárt is írt. Annyit azonban képesek vagyunk megállapítani, hogy miként MOLNÁE ALBEET, azonképpen PÁPAI PÁEIZ is egész életén át szógyűjtéssel, a magyar szókészlet minél teljesebben való összegyűjtésével foglalkozott. S erre több kétségtelen bizonyítékunk van; ilyenek: a) PÁEIZ MOLNÁE ALBEET «Tameidion» ez. kézirati jegyzőkönyvébe, a mely az ő birtokába került, több magyar műszót és tájszót írt be (vö. DÉZSI L. müvét 296. L). Szakok szerint is gyűjtötte a szavakat, a mint azt «Nomenclatura Herbarum» ez. 1706-ból való kézirati szótára bizonyítja (vö. Nyr. 29: 363. és itt a szakszótárak közt). A szógyűjtésnél pedig már akkor is élesen figyelt arra a külömbségre, a mely az erdélyi közmagyar és a székely szavak közt van. így pl. a fentebb említett jegyzőkönyvbe ezt írta: «Coccetum, genus edulii ex melle et papavere factum, csikmak, székelyek czömpöíye**) (Irodalomt. Közi. VIII. 377.). *) Más életrajza is van PÁRiznak; mivel azonban DÉZSI érdemes művében ez is, valamint más, PÁmzra vonatkozó irodalom fel van sorolva, DÉZSI művére utaljuk az olvasót. **) P. PÁEIZ szótárában a czömpöly szó elő nem fordul, nála itsíkmák