Nyelvtudományi Közlemények 37. kötet (1907)

Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom (VI.) 22

A MAGYAR SZOTÁRIRODALOM. 2;} ' b) Á. Y. PÁRiz-féle «Dietionarum»-ok czímlapján az van, hogy PÁRIZ a szótáron 15 esztendeig dolgozott. Minthogy pedig az első kiadás 1708-ban jelent meg, előszava pedig 1705-ből van keltezve, azt kell állítanunk, hogy P. PÁRIZ 1690-től foglalkozott szógyűjtéssel. c) Az «editio princepso megjelenése (1708) után is szorgalmasan gyűjtött P. PÁRIZ. Neki is az volt a czélja, hogy szótárát a következő kiadásokban, miként MOLNÁR A., ő maga javítsa, tökéletesítse. E szándéka keresztül vitelében halála akadályozta meg (P. PÁRIZ szül. 1649-ben, megh. 1716-ban). Jegyzetei azonban nem mentek kárba. Úgy látszik, P. PÁRiznak a maga szótárából való saját példánya, valamint egyéb jegyzete BOD PÉTER kezeihez került. Ez a példány tele volt jegyzettel, pótlással. BOD az általa sajtó alá rendezett kiadásba ezeket a P. PÁRiz-féle pótlásokat beiktatta (vö. P. PÁRIZ szótárának BoD-fele kiadása előszavában ezt: «In Dictionario autem Hungarico-Latino multa sünt addita ex Autoris Annotationibus manu sua scriptis.. .). Ennyi elszórt adatból tehát látjuk, hogy P. PÁRIZ szintén egész életén át foglalkozott szógyűjtéssel, szótárírás gondolatával, illetve már megjelent szótára tökéletesítésével. Az okokat azonban, a melyek e munkára ösztönözték, P. PÁRIZ életéből, naplóiból, műveiből, közelebbről nem tudjuk megjelölni. Másutt kell tehát megfejtésért kereskednünk. DÉZSI L., kutatva azokat az okokat, azt mondja, hogy új szótárak keletkezésének egyik oka az volt (vö. id. mű 29i-—301. lapokon), hogy MOLNÁR ALBERT szótára harmadik kiadásában terjedelmes ós bizonyára drága volt. Ezért aztán joggal panaszkodhattak a XVII. századi írók szótárhiányról (vö. ERDŐBÉNYEI DEÁK L-t és a Lex. januale szerzőit). Ezek azonban nem az egyedüli okok. Hiszen MOLNÁR ALBERT szótárát csak részben helyettesítette újjal P. PÁRIZ, részben mondjuk azért, mert a magyar-latin részt csak megbővitette, de alapjában MoLNÁRét nyomatta újra. S aztán a görög nyelvre vonatkozólag — cocetum» (m.-lat. rész). A czömpöly mint ételnév egy szótárban sem fordul elő. A szó nyilván ngyanaz, a mi a székely czempel («gyapot serítés végett banyalított kolbászoeska, tekercsecske» GYAEM. VOC, MTSZ.). A jelentés tehát épp oly átviteles, mint esik szóé a csikmák-h&n.