Nyelvtudományi Közlemények 37. kötet (1907)

Tanulmányok - Paasonen H.: A finn és a cseremisz isten-névről 14

1G PAASONEN H. igazolható jelentésfejlődést föltenni: jó — isten általánosan — ég. Azonkívül maga az a föltevés, hogy «jót, gazdagot, szerencsésttf jelentő szó már a finnugor ösvallásban az általános isten-névvé (ül. az isten attribútumává) vált, hibás fölfogáson alapul eme vallás fejlettségéről. Ámde már CASTRÉN éles elméje kiderítette a valódi tényállást. «Vorlesungen über die finnische mythologiew czímű munkájában*) több helyen hangoztatja, hogy a finnugor népek eredetileg a természetet úgy a mint van, szemmel látható alakjában imádták és hogy a valóban személyesített, anthropomorfizált istenek későbbi eredetűek; ezen nézet támogatására a finn népköltészetben előforduló olyan helyekre utal, mint: Vési kiella poikoasi, laine lastasi eped s= Víz, tiltsd el fiadat, hullám, gátold meg gyermekedet (Kalevala 42:529, 530.), Lepy lehto, kostu korpi, taivu ainoinen Tapio = Békülj ki, berek, egyezzél bele, vadon erdő, engedj drágalátos Tapio (régi Kai. 7 :242, 243.). Az az eredeti fölfogás részben jól meg van őrizve néhány keleti rokonnépnél is. A votjákok AMINOFF szerint**) a tüzet és a szelet közvetlen, természetes alakjában imádják. A ((fölkelő és lenyugvó nap-isten» és «a forgó hold-isten» vagy az «újhold)), a melyeknek a mordvinok áldoznak és a melyekhez imádkoznak, nem más, mint az illető égi test (csak lelket tulajdonítva neki); az imádságokban ezen «isteneket)) korántsem fogják fel emberszerű lényeknek. Ha pedig a mordvinok képzelete a természet szellemeit anthropomorfizálni törekedett, e kísérlet többnyire félben maradt: a mellett, az anthropomorfizálást megzavarva, fönntartja magát a régi fölfogás, mint az imádságokban és a régi népdalokban előforduló, a különféle «anyáknak*) nevezett szellemekről használt kifejezésekből kitűnik. A Földanyát (mastor-ava) «ássák» és «bevetik», a Szántóföld-anyát (paks-ava) — helyette a «szántóföldet)) is (noru-pakée) imádják a moksa-mordvinok — a ló lába «szétszórhatja)) és «idegen szántóföldbe átviheti»; a Gabona-anya (sor-ava), mordvin ruházatban dalol ugyan, de maga dalában azt mondja, hogy — ((hajnalban be van vetve, alkonyatkor meg van aratva, hombárba le van téve húsvétra félsörré, karácsonyra pástétommá»; a Víz-anya *) Nordische reisen und forschungen III. **) Öfversigt af Finska Vetenskaps-Societens förhandlingar XXL