Nyelvtudományi Közlemények 37. kötet (1907)

Tanulmányok - Paasonen H.: A finn és a cseremisz isten-névről 14

A FINN ÉS A CSEREMISZ ISTEN- NÉVRŐL. 15 Eme most uralkodó felfogás ellen mégis komoly kételyek lépnek föl. Mind a két szerző figyelmét, úgy látszik, kikerülte, hogy a cser. szó (erdei cser. jum§, kel. cser. jumo, jurne, tő jum§-) eget is jelent, sőt az utóbbi (Kai. Sel. 160. 1.) azt hangoztatja, hogy «nem tudták bebizonyítani, hogy a cseremisz szó mást jelentene, mint istent általánosan és a mohamedán vagy keresztény szomszédoktól megismert legmagasabb jó lényt különösen». Ama jelentés mégis már BüDENznek 1866-ban megjelent cseremisz szótárában megtalálható («ccelum», Lex. compar. Petropol. szerint) s GENExznek és PonKKÁnak*) későbben (1889- és 1895-ben) megjelent cser. textusaiból is kitűnik. Azonkívül megjegyzendő, hogy a tárgyalt szó korántsem jelent mindenütt «istent általánosan». Igaz, hogy helyenként, nyilván későbben, annyira általánosíttatott, hogy mindenféle, ha nem is valamennyi szellem nevében előfordul (vö. pl. JAKOVLEV, Beligioznyje obrády ceremis 6—11. 1.; SMIRNOV, Ceremisy 246. 1.), de más helységekben, még pedig éppen ott, a hol az ősi vallás legjobban megmaradt, mint az ufai kormányzóságban lakó pogány cseremiszeknél, a jurne szó kizárólag az ég és a mennydörgés istene nevében fordul elö (nem véve számba néhány a csuvasoktól átvett szellemnevet), a mint az én «Beitráge zur kenntnis der religion und des cultus der tschereruissen» czímű czikkemből (K. Sz. II. 35—38. és 199-203. 1.) kitűnik. Világos az is, hogy a mordvin összetételben : jondol (ebből: jom-tol) «villám» tkp. aj. tüze»>, a megfelelő szó csakis «eget» vagy legföljebb «égi istent» jelenthet, de semmiképen sem «istent általánosan*. Azon tény, hogy a tárgyalandó szó a cseremisz nyelvben eget jelent, már magában határozottan megdönti a BuDENZ-féle magyarázatot, valamint a SETALA mellékes föltevését is. Hiszen csak nem lehet a j. szóban ilyen furcsa, biztosan sehol sem *) SUS. Aik. VII, 49. (140.) 1.: jum!>sho küz'aé sopsar uke «zum himrnel hinauf giebt es keine leiter»; SUS. Aik. XIII, 1; 23. (86.) 1. $um?>s küzas sopsar uke «um zum himmel zu klimmen giebt es keine leiter». -Szintúgy az ufai kormányzóságban lakó cseremiszeknél a jurne szó «ég» értelmében is használtatik: süSarfiiak kopt junwéte «csillagok látszanak az égen*.