Nyelvtudományi Közlemények 37. kötet (1907)

Tanulmányok - Beke Ödön: Ragtalan határozók a vogulban 117

KAGTALAN HATÁEOZÓK A VOGULBAN. 119 hétig még künn volt I. 4. — Ebben a jelentésben -í ragos alakja is megtalálható: Aném kásélomén kémt kit q,tér sisi' ta ojémV a midőn engemet észrevett a két fejedelemhős, ím visszafelé futott II. 167. | Nqyy patma-kémt éaitém la'U, saitém kat éld ti éaits midőn felérkezett, örvendő lábbal, örvendő kézzel örvendezett II. 8. A %űn (hogyan) módhatározó szó is gyakran eredeti -t ragja nélkül fordul elő: Nay nén am yün asém én hogyan volnék a te nőd? I. 11. J Álné élém-yqlés akiv'-mat man yün joyti hát hogyan kerül élő ember vmely vidékre? I. 22. — De vö.: Kit jósa %ünié votintaytimi két hótalp valahogy fel van rá csatolva II. 113. | Xunté %q,ntné joytimét vhogyan had érkezett rájuk II. 83. A melléknevek közül csakis rag nélkül állanak a -tal (fosztó képző), -is, -kivé és -in végűek. Teljes alakot egyet sem találtam, s így nem mutatható ki, mi kopott le róluk. Példák: Nay süp-nelmtal üntsén te szótlanul leülepedtél I. 5. j Unli ülémtal álmatlanul ül II. 21. (Ilyen még: puséntal II. 67.) \\ Toriéin ié minast, tál kié minast magasan haladnak, alacsonyan haladnak T. IV. 352. j IImié tqtúlaytlét erősen viaskodnak T. IV. 353. || Am man l'uUsiy totililém miért viszem rosszul I. 25. || Láéélákw nqmélmatén lassacskán emlegess I. 7. \ Nay mat-namiy jam ééákw totile'in te talán jól fogod Tinni I. 25. | Moééákwé tünü ul tarataln egy kevéssé se ereszd odébb I. 35. 2. Névutók. Három csoportba oszthatók, a szerint a mint a -t locativusi, -i lativusi s az -l ablativusi ragot vesztették el. a) A -t kopott le a következő névutókról: Soaréé j é t a tenger közepén K. I. 131. | Vüs-jöt vonlép a város közepén lakó K. II. 232. — Vö.: jötét, jötné vmi közepén, közepére Vog. nyelvj. 205; yqtél-jatté délben 22. Tau vei khql ti' jiw gyakran (rövid időközökben) jön ide K. 209. — Vö.: ü khalt ekközben KL. 117, | Ji-khqlt jii éjjel jött T. 283. Ákw'uil oalmejésté hirtelen felemelte K. 209. | Tau noltnát-vuil loi( péltayw at nqrés miután ő megesküdött, nem akarta szavát szegni K. 209. | Okwi

vuil pötél-ké örokhw ju ájis egy butella pálinkát egyszerre ivott ki P. 245. — Vö.: Tau pailnat-uit mialatt ő fürdött K. 208. | Tété loymé khölmat-uit a mint ezt a szót meghallotta K. 208. b) A lativus í' ragja veszett el: Jaykiy yul püt-sis süptalúelmlal to% ti űnli míg egy jeges hal megfőhet, szó nélkül úgy ül I. 81. | Tépiy Ás-kakér jimmén sis kátanémen, la'ilánémén