Nyelvtudományi Közlemények 37. kötet (1907)
Értesítő - Irodalom - 116
116 SÁGI ISTVÁN. haswk vyseleo o: haswk vyselew. — 1230. kezkenew o: kezkeneu. —. 1235. kis sek o: kis zek. — 1248. myuesnek való ethek o: myuesnek való ethek. — 1254. pagacha o: pakacha. Vö. NyK. 23 : 234. —1255. couaz o: Couaz. — 1259. hamuba silth pogacha o: hamuba süt pagacha. — 1263. pohanca o: hobarica (hobanca?). Vö. Századok 27 : 326, NyK. 23 : 234, 235. — 1270. vakarch o: vacharch. Vö. NyK. 23: 234. — 1272. leves kenyér o: leues kenyér. — 1278. pelezu o: pelezn. Vö. Századok 27 : 327, NyK. 23 : 231. — 1279. pelezues o: peleznes. Vö. Századok 27 : 327, NyK. 23 : 231. — 1286. elevenzen o: eleuenzen. 1288. vas nyás o: vas nyas. — 1306. pechenye hulathás o: pechenye hulathas. SÁGI ISTVÁN. Irodalom. HAZAY OLIVÉR. A vogul nyelvjárások első szótagbeli magánhangzói qualitativ szempontból. Bpest, Hornyánszky. KABJALAINEN K. F. Zur ostjakischen lautgeschichte. I. Über den vokalismus der ersten silbe. (— SUS. Tóim. XXIII.) Helsingfors, 1905. NIELSEN KONEAD. Akcentueringen i tyrkisk (osmanisk). Christiania, 1906. Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-ougrienne. XXIII. Helsinki, 1906. (Nyelvészeti czikkek: GTAUTHIOT, EOB. Finnois: tuhat. — GENETZ, AEVID. Suom. konkia; ihvi; pinta; unk. fene; vezetni. — KANNISTO ARTTUEI. Eraásta vogulilaisesta karhun nimityksestá. — KAESTEN, T. E. Eine germanische Wortsippe im Firmischen. — MIKKOLA, Joos. J. Ladoga, Laatokka. — OJANSUU, HEIKKI. Über einige niederdeutsche lehnwörter des estnischen.— PAASONEN, H. Über die benennung des roggens im syrjánisch-wotjakisohen und im mordwinischen. — EAMSTEDT, G. J. Über mongoliscbe pronomina. — Ua. Mogholica. — SAXÉN, EALF. Etymologiska smábidrag. — SETALÁ, E. N. Zur herkunft und chronologie der álteren germanischen lehnwörter in den ostseefinnischen sprachen. — SIMONYI, SIGMUND. Geschichte der reflexiven Konjugation im Ungarischen. — SZINNYEI, Jos. Das ung. translativsuffix -ve', -vá. — TEZA, EMILIO. Intorno all' «Affinitás* del Gyarmathi giudizio dato nel 1799 da A. I. bar. Silvestre de Sacy. — TUNKELO, E. A. Etymologisches. — WICHMANN, YEJŐ. Ein paar bemerkungen zu Gyarmathi's «Affinitás*. — WIKLUND, K. B. Zur geschichte der lappischen affrikaten. — ÁIMA, F. Eráslappalainen astevaihtelutapaus.
