Nyelvtudományi Közlemények 37. kötet (1907)

Tanulmányok - Gyomlay Gyula: Az úgynevezett igeidők elméletéhez - I. 80

AZ ÚGYNEVEZETT IGEIDŐK ELMÉLETÉHEZ. 109 A prseteritum perfectumnak egyidejű állapotot jelző értelme különös megfigyelésre érdemes olyanféle példákban, melyekben a prseteritum perfectum egy másik actio (imperfectum vagy aoristos) praeterituma után következik, s ahhoz vagy mellérendelő kötőszókkal (xal, §s) fűződik, vagy úgy, hogy az imperfectum vagy az aoristos előrebocsátott mellékmondatban, a perf. pneterituma az ezeket követő főmondatban fordul elő. Pl. 1. Ilias V. 696.: TÖV 8' IXwre ^O^YJ, xatá 8' ö<p$-aX|i.(üv xé^ot' d.yXÚQ. Od. 5, 294. ouv Se vscpésaai xáXu^ev faíav ÓJJLOÖ xai rcóvcov* öpcópsi §' oopavó&ev vó£. Xen. Anab. V. 2. 15. xal áXXo? aXXov eíXxs... xai tj X tó x s i TÖ /tópíov, Ü)<; sőóxsi. 2. Thuk. IV. 47. w? 8s SXYJ-cpthjaav, éXéXovuo...ai oTrovőai. Xen. Hist. VII. 2, 9. ercsi 8' 03ta£ YJpÉato &nsíxetv, TCX^O Sv) rcáaa YJ áxpÓ7coXis spyj{j.o<; twv ÍUOXSJXÍOÍV EYSYSVYJTO, stb. Az események olyan hirtelen követik egymást, hogy az írónak és az olvasónak ideje sincs a második (prset. perfectummal kifejezett) esemény elképzelésére: az állapotjelző alak már csak az úgyszólván egyidejűleg kész eredményt jelzi. Kéypio = már rá is volt borulva; öpwpst. = már fel is volt támadva. (Ez a két hely még tartalmilag is analóg.) EíXxs, xai ... TjXwxsí = egyik a másikat fel-felhúzta a falra, s ezzel már el is volt foglalva a város; IXéXovto = ezzel meg voltak bontva a szerződések. Az utolsó példában maga az író is jelzi a kitétel lélektani alapjait a xayíi adverbiummal (=== s ezzel hamarosan puszta is volt [nem: lett!] az ellenségtől a fellegvár). Figyeljük meg végül még a következő homerosi helyet (II. III. 56.) áXXá piáXa Tpws<; SSISYJJJLOVSI;' r^ TS X S V TJSYJ Xáívov s a a o ^iTöiva xaxwv sve/' Őaaa sopfa<; = de a trójaiak nagyon gyávák; bizony (máskülömben) kőinget vettél volna magadra a gonoszságok miatt, a melyeket műveltél. Itt a xsv szócska potentialis értelmet ad a múlt igealaknak: s íme, ennek a görög alaknak megfelel a magyar «vettél volna» alak, melynek a conditionalis értelmű optativus perfecti alakok fordításában nem vehettük hasznát. 22. A perfectumtŐ jövő idejű alakjai. (Az ú. n. futurum exactum.) Jelentik a beszélő szempontjából jövendő állapotot, mely az igealakban szintén jelzett jövő történés eredménye. Már az indicativusok is későn fejlődött alakok, s HoMEEosnál még igen ritkák. A (rendkívül ritka) optativus, infinitivus és participium alakok pedig éppenséggel csak harmadlagosak, s az oratio obliqua fejlődésének köszönik létüket. Értelmük olyan, mint az indicativusé, s múlt főtörténéssel kapcsolatban mindig álláspontcseresek, mint az indicativus is; a jövő idő ilyenkor nem a beszélés idejétől, hanem a szereplő személy megnyilatkozásának idejétől számítandó (mint a magyarban, csakhogy a magyar rendszerint egyáltalában nem jelöli, csak érti a futurumot).