Nyelvtudományi Közlemények 37. kötet (1907)

Tanulmányok - Gyomlay Gyula: Az úgynevezett igeidők elméletéhez - I. 80

AZ ÚGYNEVEZETT IGEIDŐK ELMÉLETÉHEZ. 101 hogy onnan mindkét irányba «elszólhasson" = elhallatsszék a szava. 17. Imperativusok. Sok fejtörést okoztak a régi grammatikusoknak, mert múltra vonatkozót nyilván nem lehet parancsolni. Lélektani magyarázatukat 1. a 10. pontban. Csak mint főtörténések (fömondatban) fordulhatnak elő. I. Passivumok. 12) 50. áv-/]<píhú = legyen(ek) odakötve ; XII. 273. Tsxpá^co — senki se legyen «visszafordult)) állapotban. (Majdnem fordíthatatlan.) II. Benhatólag fordíthatók: VII. 371. kypíflopüz = legyetek {maradjatok) ébren ; XXII. 365. té^vaík — légy halva, meghalsz! 22, 489. \ri] scrcath == ne légy itt «álló helyzetben» ne maradj állva; 18. 63. (x-íj SeíSiíh = ne légy félelemben (félelemmel eltelt állapotban) ne félj tovább; I. 586. TSTXaíh = légy béketűréssel; IV. 304. ^s^áitö = legyen kedve, mersze; 3, 313. pq aXá-Irqao = ne «légy bolyongásban», ne bolyongj tovább. III. Átható értelműek. (Pontosan sehogysem fordíthatók.) XI. 189. avoty&w = adjon parancsot a népnek; V. 228. Ssős£o «te légy az, a ki fogadására elszántad magad (vö. I. 228. TSTXT)*&<;),= te légy a fogadója, ellenfele». A perfectumalakból kiérezhető nyomósságot legczélszerűbb az ilyen esetekben (az állapotjelző, pedáns fordítás mellőzésével) más, nyomósabb értelmű magyar igékkel fordítani, lehetőleg denominalisokkal, ha vannak olyanok. Pl. avíó^ftw = paarancsoljon rá, 8éSs£o == szállj vele szembe {xéxhtma& — merészelsz). De azért nem szabad azt állítani, hogy az efféle perfectumoknak «Praesensbedeutung»-juk (értsd: imperfectum értelmük) van, 1. a 13. pont végét. 18. Conjunctivusok. A) Fömondatos, nem függő használatban. Ilyenkor nagyon feltűnő az állapot maradandósága a jövő felé. 14, 168. áXXa jj.e't

ivá>[isí)'a = «másra legyünk emlékezettek*) == másra legyen gondunk. B) Mellékmondatos függő használatban. Egyidejűség itt is a jelennel, rákövetkezés a jövővel egyértelmű, ha nem elbeszélő főige mellett állanak. 1. Időhatározó mondatokban: IV. 164. ^Eoaeiou Yj^ap, őt' áv TCOT' OXWXYJ "IXio? = «Lesz majd nap, mikor majd elveszett (veszve) lesz I.» IX. 610. sloóxe.. . JJ/U cpíXa foóvata öpwp-fl = «míg térdeim mozgásban lesznek»; 5. 361. 8tpp' av ... Soópata EV áp^oví^otv apTjp-fl = míg szálfáim kapcsaikban ((összeillesztettek)) (együtt) maradnak. 2. Czélhatározó mondatokban: I. 524. &ppa ízBTioíd^c, = hogy «bennem hitt» légy (hogy bizalommal légy irántam) vö. 10, 335.; III. 353. ocppa ZLQ sppt-Xflat s= hogy valaki «elborzadott)) légyen (borzadásban legyen). 3. Feltételes mondatban, IX. 359. o^sat, aí xév tot za tjie^ifjX^ = xia ugyan gondodra van (v. lesz) ilyesmi. Az eddigi példák mind